Kánonjog 10. (2008)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a püspök lelkipásztori látogatásáról
Megfontolások a püspök lelkipásztori látogatásáról 27 Jóllehet sokat és sokféleképp beszélünk ma ennek a püspöki látogatásnak a fontosságáról, mégis mintha háttérbe szorult volna, vagy erősebb kifejezéssel élve, elfeledettjogintézmény lenne. Annak ellenére állítjuk ezt, hogy ma hangos az egyházi sajtó a sokféle programtól, melynek főszereplői, a népük között tartózkodó püspök atyák, mivel nem akármilyen jellegű és minőségű látogatásról van szó. Ma ennek a látogatásnak a szerzők inkább azt az oldalát emelik ki, mely pozitív módon járul hozzá Isten népe egységesítéséhez. így a buzdítást, a lelkesítést, a személyes találkozást. A negatívnak tekintett oldalt, vagyis az ellenőrzést, a tévedések és visszaélések elítélését háttérben hagyják. Felfogásunk szerint az ellenőrzés, a kontroll, a tévedések és visszaélések kimutatása és elítélése nem negatív jellegű intézkedések, mivel nem kiskorúságot feltételeznek, hanem épp a nagykorúságot, azt a nagykorúságot, mely tudatában van annak, hogy tévedhet. Ezért az ellenőrzés, a tévedés és visszaélés elítélése és felszámolása olyan pozitív jellegű kormányzati tevékenység, mely ezt az esetleges tévedést akarja feltérképezni, és kijavítani. I. A LÁTOGATÁS ÁLTALÁBAN Az emberi tapasztalat és a rá támaszkodó kánonjog tudománya többféle látogatást (visitatio) ismer, melyek abban egyeznek, hogy mindegyik a szeretet kifejeződése. így létezik a beteglátogatás, a szentséglátogatás, az ad limina látogatás, a kánoni látogatás,6 az apostoli látogatás,7 illetve az egyházmegye pásztori látogatása/ házának hierarchikusan elképzelt cs elrendelt tagozásából következik. Az is világos, hogy az egyházi törvényhozás Krisztus védelme alatt áll és az O tekintélyében szentesül, nyeri sérthetetlenségét és kötelező erejét (sanctitas obicctiva). Az emberek mcgszentülésérc való beállítottság sem hiányzik ebből a törvényhozásból, ami a szeretet jellegét alapjában föltétlenül biztosítja. A jog és a szeretet csak bizonyos rendszerek elgondolása és lelkisége alapján zárják ki egymást, a természetjognak nem ez az útmutatása. Az Egyház eszerint igazodik jogalkotásában. De a szeretet nem jelent gyöngcségct vagy gyügeséget. Legfőbb hajtóereje úgy az egyes ember, mint az egész emberiség életének. Ezért az összes többi akarati erők foglalata, irányítója és mozgatója. Istenre kell gondolnunk. Deus caritas est, mondja a szeretet apostola. Szcrctetc ad létet az embernek, ez kíséri minden útján, de ennek ellenértékéként megköveteli, hogy az embert az O eszméi vezessék, földi útján az istenhez való vonzódás legyen éltetője és kísérője. (...) A szeretet törvénye tehát az, hogy a kormányzott, irányított dolog megmaradjon ama középpont körében, amelyből kiindult és hogy minden megmozdulásában feléje gravitáljon. A szeretet ebben a körben mérték nélkül türelmes és elnéző, de ami említett legfőbb törvényét sérti, azt nem tűri meg: ha a tiszta szeretet eszközeivel nem ér célt, megmozgatja alsóbbrendű scgítőszcrvcit és a jog nyelvén, ennek kényszerítő, büntető erejével követeli meg az említett körbe való visszatérést, így szerez érvényt a szeretet legfőbb törvényének. A szeretettel tehát nem egyeztethető össze, hogy a középponttól eltérítő megmozdulásokat megtűrjön és hogy az ilyen bolygásnak induló alanyokat ne igyekezzék a szeretet életterében megtartani, vagy oda visszavonni. Hogy milyen eszközökkel teszi ezt, mellékes: a hathatós igyekezet elengedhetetlen föltétele a szeretet élctösztöni megnyilvánulásának”. HORVÁTH S., A pápaság mint a vándoregyház világossága és erőssége, 60-62. 6 A szerzetes intézményekben történő ilyen célú elöljárói látogatásokról bővebben vö. GARDIN, A., La visita canonica. Considerazioni e indicazioni pratiche, in Informationes SCRIS 26 (2000) 107-124. NAVA, P.L., La visita canonica. Indicazioni di metodo e linee programmatiche, in Consacrazione e Servizio (2002/5) 39-49. 7 Vö. MARIANI, G., Visitatio dioecesis, in PALAZZINI, P. (a cura di), Dictionarium morale et canonicum, IV. Romae 1962. 692-712. 8 Vö. PALAZZINI, I., Visitatio pastoralis dioecesis, in PALAZZINI, P. (a cura di), Dictionarium morale et canonicum, IV. 713-714.
