Kánonjog 10. (2008)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a püspök lelkipásztori látogatásáról
28 KUMINETZ Géza Amint az Úr Jézus körüljárván jót tett, hasonlóan övéi is igyekeznek testvéreiket meglátogatni. Ez a kötelezettség, mint szeretetcselekedet, különösen is kötelezi a megyéspüspököt. Ennek a szeretetből és pásztori felelősségből táplálkozó kötelezettségnek ad kifejezést a lelkipásztori látogatási kötelezettség kánonjogi előírása. A kellő személyes kapcsolat nélkül lehetetlen ugyanis tanítani, megszentelni és kormányozni, vagy legalábbis hatékonysága nagyban elveszik. Ugyanakkor a személyes kapcsolatot és annak intenzitását nem szabad azonosítanunk azzal a jelenséggel, ha a püspök fizikai értelemben vetten sok időt tartózkodik népe között. Sokkal inkább az jelzi a személyes kapcsolatot és annak valódiságát, ha a püspök tanítását, intézkedéseit elfogadják, mint a krisztusi tanításnak megfelelőt, vagy azzal nem ellenkezőt, a pásztorok és a hívek egyaránt.9 II. A PÜSPÖKI PÁSZTORI LÁTOGATÁS CÉLJA ÉS FAJTÁI A hívő közösségek látogatása apostoli gyakorlatra megy vissza.10 11 A századok során mindig létezett a püspöki látogatás, melyet nemcsak a CIC (1917) előírásai, hanem a II. Vatikáni Zsinat Christus Dominus határozata 23. pontja, az új Kódex 396-398. kánonjai, a püspökök direktóriuma az Ecclesiae Imago 162. és 166-170. pontjai, a Pastoris gregis apostoli buzdítás 46. pontja, valamint az Apostolorum successores kezdetű új direktórium 8. fejezetének 3. pontja is szentesít." Ez utóbbi dokumentum is a püspök egyik legsúlyosabb kötelességének tekinti a pásztori látogatást.12 A püspök, mint egyházmegyéje13 felelős pásztora, különböző célból látogathatja híveit, a joghatósága alá tartozó intézményeket, helyeket. Felkeresheti egy-egy papját atyai látogatás végett. Kiszállhat valamely intézménybe azzal a céllal, hogy kivizsgálja az ott lábra kapott tévhitet, az ott elkövetett esetleges bűncselekményt. Ugyancsak látogatást tehet azzal a céllal, hogy hitbuzgalmi előadást tartson az összegyűlteknek. Hasonló módon látogatja egyházmegyéjét a bérmálások, a templomszentelések és egyéb ünnepélyes áldások, papszentelés, stb. alkalmával. 9 A hívek es a püspök közti személyes kapcsolat mércéje tehát egyrészt a püspöki rendelkezések és tanítások recepciójában, igenlésében van, másrészt a püspök éleslátásában és döntéseinek kellő előkészítéséban. A püspöknek világosan kell látnia azokat az eszmeáramlatokat, melyek segítik, vagy veszélyeztetik a hitet, látnia kell hivei erre vonatkozó nehézségeit; ugyancsak a kormányzati döntései előtt meg kell szereznie a szükséges és elégséges információkat, különben döntése hibás lesz. 10 Vő. CHIAPPETTA, L., II mamutle Jel parroco. Commento giuridico-pastorale, Roma 1997. 191. 11 A püspök lelkipásztori látogatásának mai arculatát főleg a Trienti Zsinat alakította ki, s a püspök egyik legalapvetőbb és ebből adódóan az egyik legsúlyosabb kötelességének nevezte meg, vő. MlRAGOLI, E., La visita pastorale: anima regiminis episcopalis, in Quaderni di Diritto Ecclesiale 6 (1993) 123-124. 12 Vö. FABENE, F., II nuovo Direttorio per i vescovi Apostolorum successores, 380. ' A lelkipásztori látogatás eleve adottság volt ott, ahol az „egy város, egy püspök” elv szerint volt keresztény közösség, hiszen a püspök állandóan jelen volt fizikai értelemben is a közösségben. Később több részre kellett bontani ezt a helyi közösséget, ám a látogatás problémája akkor jelentkezett igazán, amikor a mai egyházmegyék, mint igen jelentős területek megalakultak sok várossal és faluval, mint helyi plébániákkal együtt egy egységet képező entitások. A püspök nem tudott immár ténylegesen jelen lenni egyházmegyéje egész területén.
