Kánonjog 10. (2008)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a püspök lelkipásztori látogatásáról
KÁNONJOG 10 (2008) 25M1. KUMINETZ Géza MEGFONTOLÁSOK A PÜSPÖK LELKIPÁSZTORI LÁTOGATÁSÁRÓL* BEVEZETÉS; 1. A LÁTOGATÁS ÁLTALÁBAN; II. A PÜSPÖKI PÁSZTORI LÁTOGATÁS CÉLJA ÉS FAJTÁI, 1. A konkrét kormányzati stratégia megalkotása, megvalósítása, 2. A püspök kormányzati beállítottsága, 3. A kormányzati beállítottság sajátosan; ÖSSZEGZÉS. BEVEZETÉS Manapság szívesen használjuk a püspöki hatalom és tekintély kifejezésére és gyakorlására a szolgálat szót, melynek gyökere a Bibliából ered. Jelzi ugyanis a jó pásztor gondosságát, aki végeredményben szolga.1 Hasonló bibliai kifejezés a jó családatya képe, aki szintén teljes odaadással viseli gondját övéinek, aki tudatában van annak, hogy atyai tevékenysége Isten szolgálata, istendicséret. A püspök esetében ez a szolgálat, illetve hatalom az apostolutód mivoltból adott. Úgy gondoljuk, hogy állíthatjuk, a püspöki szolgálat annak a hatalomnak és tekintélynek a gyakorlása, amit a munus docendi, a munus regendi és a munus sanctificandi kifejezésekkel adunk vissza.2 De mindezeket a feladatokat mintegy összefogja az ún. munus pastorale kifejezés, hiszen mindazokat a feladatokat és a végzésükhöz szükséges hatalmat és tekintélyt jelzi, ami szükséges és elégséges a jó pásztor munkálkodásához.3 A tanítói, megszentelői és kormányzati feladatban és hatalomban sajátos módon részesednek az Egyház pásztorai, s ezen belül a legteljesebb módon részesednek a püspökök, mivel a közösségnek, Isten Új népének hatékony célhoz érését, a Krisztustól kapott örökséggel való jó és hűséges sáfárkodást hivatottak szolgálni. Ennek a nagyon szerteágazó hatalomgyakorlásnak, vagy ha tetszik, szolgálatnak, egyik módja a lelkipásztori látogatás, mely magába foglalja mindhárom dimenziót, úgy a tanítást, a megszentelést, mint pedig a kormányzást.4 Sőt, fogal* A tanulmány létrejöttét az OTK.A T 049577. számú kutatóprogram támogatta. 1 Vö. DE PAOLIS, V., Il vescovo e il servizio dell'autoritá, in Periodica 91 (2002) 605-637, különösen 605-610. 2 Az embereket általában, s a híveket sajátosan sem lehet hatalom, kellő tekintély nélkül vezetni. Ma bizonyos értelemben mindkettővel gond van, nemcsak a világban, de egyházunkban is. Gondoljunk csak az egyre gyakoribb engedetlenségre, mellyel pásztorok és hívek egyaránt önkényesen veszik a hit igazságait, vagy egyszerűen hallatlanra veszik az cgyházjog, vagy a törvényes elöljáró törvényes előírásait. Mindez a tekintély megvetésének, vagy gyengeségének jele. Vö. MOLNÁR T., Az Egyház évszázadok zarándoka, Budapest 1997. 8, 96. 1 Vö. GhIRLANDA, G.F., II munus regendi del vescovo alia luce del cun. 381 §1 e del Sinodo dei Vescovi del 2001, in Periodica 91 (2002) 677-704; 92 (2003) 77-96. 4 Megjegyezzük, hogy c hármas-cgy küldetés egymással elválaszthatatlan és megbonthatatlan belső kapcsolatban van egymással. Egyik a másikára teljességgel vissza nem vezethető, s együtt kell érvényesülniük. Időrendben talán először tanítani kell a népet, hirdetve nekik az Evangéliu-
