Kánonjog 8. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházak, valamint önálló képviselettel rendelkező egységeik jogi helyzete és a non-profit szervezetek státusza közötti különbségek a magyar magánjogban
96 KÖZLEMÉNYEK jogot az Országgyűlésnek, hogy az egyházaknak juttatott támogatás összegét az év folyamán akár módosítsa.13 Az egyházak és intézményeik támogatása ebben az esetben tehát a kisebbségekre és a pártokra vonatkozó normákhoz hasonló elbírálás alá esik, amely alapvetően különbözik a közhasznú szervezetekre alkalmazott jogi és gazdasági eszközöktől. III. ÖSSZEGZÉS Látható tehát, hogy az egyházi jogi személyek képesek a gazdálkodásra, és ezt nem az anyagi nyereség elérésének elsődleges céljából teszik. Tevékenységükkel alapvetően közcélt látnak el, de ennek ellenére nem minősíthetőek közhasznú, vagy „nonprofit” szervezeteknek, hiszen lényegileg eltérnek az azok számára támasztott törvényi kritériumoktól. Működésüknek néhány területe és formája nagyon hasonlít a közhasznú szervezetekére, sajátos céljuk azonban nem ezeknek a közfeladatoknak az ellátása, hanem a belső normáik alapján történő közösségi vallásgyakorlás. Jellegükből adódóan (és ennek az Ltv. 8. § [ 1 ] bekezdésének felsorolása, valamint a 18. § jogszabályi kifejezést is ad) gazdasági tevékenységet csak e fő céljuk érdekében folytathatnak, ugyanakkor intézményeik közszolgálati tevékenysége is ennek a fő célnak van alárendelve. Nem a közhasznú társaságok jellege mutatkozik tehát meg, hanem sokkal inkább olyan „társadalmi szervezeteké”, amelyek a fő céljuk mellett, annak elérését segítendő, más tevékenységeket is ellátnak. Természetesen az egyházak közfeladatot ellátó szervezeteinek munkája egy demokratikusan működő államszervezet és a társadalom számára felbecsülhetetlen értékű, azonban ezek nem magát az egész adott egyházat teszik jogi értelemben véve közhasznúvá, hanem a tevékenységet végző szervezetet. Nem véletlen, hogy ezeket a tevékenységeket jórészt az egyes egyházak önálló jogi személyiségű egységei végzik, és ezek kérnek - kérhetnek közhasznú minősítést az állami hatóságoktól. pedig 1,2 milliárd forint támogatás szolgál. A volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezése során megállapított egyházi járadékra 7, 8 milliárd forint áll rendelkezésre. 13 45. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására: - a) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6 cím), - b) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), - c) a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím), - d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím), - e) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 21. alcím).
