Kánonjog 8. (2006)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)

8 Erdő Péter érdeknek számít, hogy minden hívő valódi állapotát társadalmilag és nyilvánosan is elismerjék, és aszerint kezeljék őket, hiszen az Egyház külső jele így felelhet meg legpontosabban a belső, kegyelmi valóságnak, és így lehet az Egyház tanúsá­ga és szentségi hatékonysága a legerőteljesebb a világ üdvössége érdekében. Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak, hogy tökéletes és teljes egybeesést e kettő, vagyis a társadalmi szinten megjelenő állapot és a belső, kegyelmi valóság között, emberi eszközökkel nem lehet garantálni. A fórum fogalma a kánonjogban igen régi kategória. Már a római jogban nyil­vános helyet jelentett, ahol jogügyleteket intéztek. Az Egyházban is jelenti a fó­rum a bíráskodás helyét. A skolasztikus kor teológusai a lelkiismeret fórumáról és bűnbánati fórumról is beszéltek. Mivel a gyóntató pap szerepe egyben bírói szerep is - ahogy klasszikusan fogalmazza a Trentói Zsinat2 - logikusnak tűnt, hogy fó­rumról beszéljenek a bűnök megbocsátása tekintetében is. A Trentói Zsinat után elterjedt a belső fórum és a külső fórum megkülönböztetése, egy olyan megkülön­böztetés, amely bizonyos mértékig zavarba hozhatja azokat a jogászokat, akik a világi joggal foglalkoznak. A Trentói Zsinat utáni kánonjogban igyekeztek megkülönböztetni a belső fóru­mot, melyet a lelkiismeret fórumával azonosítottak, és a külső fórumot. Az 1917-es Codexben szem előtt tartottak „egy külső fórumon működő hatalmat és egy másikat, mely belső fórumon, vagyis a lelkiismeret fórumán működik (1917-es CIC 196. k.)”. Ugyanennek a régi Codexnek a 202. kánonja szerint „a joghatósági hatalomnak a cselekménye akár rendes, akár delegált hatalomról van szó, ha külső fórumon végezték, érvényes a belső fórumon is, de nem fordítva” ( I. §). Mindebből világos, hogy a fórum szó jelölte és jelenti ma is a kánonjogban azt a helyet, ahol a joghatóságot gyakorolják, vagyis magát a bíróságot, ahogyan pél­dául a Deforo competenti címben (CIC tac. 1404, tac. 1671;vö. pl. 1407.k.3.§: ,rAdor sequitur fórum partis conventae" stb.), de jelenti - kiterjedtebb értelemben - a bírói hatalmat is3. Sajátosabb értelemben a hatalom vagy az illetékesség terüle­tét jelöli (vö. 1716. k. 1. §: „utvim habeat in foro canonico” stb.). Ebben az érte­lemben beszélnek/oníOT c/v/Ye-ről is (1288. k., 1675. k. l.§, 1692. k. 2-3. §). A ha­talom gyakorlásának ez a síkja mindenek előtt a bírói hatalom gyakorlásának terü­lete (vö. 1288. k., 1675. k. 1. §)4, de jelentheti a végrehajtói hatalom gyakorlásának területét is (vö. 37. k.: „A ctus administrativus, qui forum externum respicit"', vö. 74. k., 130. k., 1081. k., stb.5). Ennek a terminológiának az alapján a hagyományos kánonjogtudomány a belső fórum cselekményeit gyakran úgy tekintette, mint olyan cselekményeket, ame­2 Conc. Trid., Sess. XIV. De poenit. c. 2. 5, can. 9: DS 1671, 1679, 1609; vö. Communicationes 10 (1978) 50. 3 Vö. Naz, R., For, in Dictionnaire de Droit Canonique, V. Paris 1953. 871-873. 4 Vö. May, G., Forum, in HAERING, S. - SCHMITZ, H. (Hrsg ), Lexikon des Kirchenrechts (Le­xikon für Theologie und Kirche kompakt), Freiburg im Breisgau 2004. 302. 5 A külső fórumot gyakran említik ebben az értelemben - vö. OCHOA, X., Index verborum ac locutionum Codicis turis Canonici, Roma 1983. 183.

Next

/
Oldalképek
Tartalom