Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
Belső fórum és külső fórum a kánonjogban 9 lyeknek fő célja a lelki hasznosság, mégpedig a hívők személyes haszna, és „ezért Istennel való kapcsolataikat szabályoznák nem pedig a közösséghez fűződő kapcsolataikat (...) erkölcsi jellegűek lennének, nem jogi jellegűek”6. Eszerint a felfogás szerint a külső, sőt nyilvános cselekmények „a köz hasznára vonatkoznának és a közösségnek mint olyannak a javára (...), olyan cselekmények lennének, amelyek a joghatósági hatalomból fakadnak, vagyis igazi jogcselekmények (sőt intézkedések), melyek a külső fórumra tartoznak”7. A két fórum közötti lehetséges feszültség miatt, szükségesnek látszott a két terület közelítése, hogy a jog és a lelkiismeret-legalábbis a jól informált lelkiismeret! - ne legyenek ellentétben egymással az Egyházon belül. Ez az erőfeszítés összekapcsolódott a kánonjog világosabb teológiai megalapozásának igyekezetével. Ez a célkitűzés elvként jelenik meg a kánonjogi Codex átdolgozásának irányelvei között is. Az 1967-es Püspöki Szinóduson jóváhagyott elvek közül a második így hangzik: ,/ori externi et interni optima coordinatio in Codice luris Canonici existât oportet, ut quilibet conflictus inter utrumque vel dispareat vel ad minimum reducatur. Quod in hire sacramentali et in hire poenali peculiariter curandum est”8. Jelen tanulmányunkban a következő kérdésekre keressük a választ: 1) Melyek azok a helyzetek a kánonjogban, amelyekben a két fórum különbözik vagy feszültségben áll? 2) Jogi természetű-e a belső fórum az Egyházban, és ha igen, milyen értelemben? 3) Szükséges-e teológiailag a két fórum megkülönböztetése az Egyházban, és mi ennek a megkülönböztetésnek a teológiai értéke? II. A BELSŐ ÉS KÜLSŐ FÓRUM MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉNEK HELYZETEI 1. A belső és külső fórum megkülönböztetésének vagy szembeállításának kritériumai az Egyházi Törvénykönyvben A kánonjog területén belül a belső és a külső fórum mindenek előtt ugyanannak a kormányzati hatalomnak két működési (hatékonysági) területet jelenti (130. k., 144. k. 1. §). A különbség tehát nem annak a hatalomnak a természetében van, amelyet az egyik, illetve a másik fórumon gyakorolnak, hanem csakis abban a módban, ahogyan ugyanazt a hatalmat gyakorolják. Az Egyházi Törvénykönyv nem beszél már „lelkiismereti fórumról”, hanem csak belső fórumról. A Keleti Egyházak Kánonjainak Codexe ugyanezt a terminológiát alkalmazza, és nem szól már a lelkiismereti fórumról9. Tehát nem létezik kétféle kormányzati hatalom a két 6 URRUTIA, F.J., Foro giuridico (Fórum iurídicum), in CORRAL SALVADOR, C. — De PADUS, V. - Ghirlanda, G. (a cura di), Nuovo Dizionario di Diritto Canonico, Cinisello Balsamo 1993. 536. 7 Uo. s Communicationes 2 (1969) 79. 9 ZuÈEK, I., Index analyticus Codicis Canonum Ecclesiarum Orientalium (Canonica 2), Roma 1992. 65, 138-139.
