Kánonjog 8. (2006)

TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházjogi források feldolgozásának szempontjai

KÁNONJOG 8 (2006) 49-77.

SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem.

AZ EGYHÁZJOGI FORRÁSOK FELDOLGOZÁSÁNAK SZEMPONTJAI*

I. AZ 1917 ELŐTTI KÁNONJOGI FORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK LÉTJOGOSULTSÁGA: /. A kánonjog sajátosságai, 2. A kánonjog története; II. PALEOGRÁFIAI ÉS KODIKOLÓGIAI bevezetés A KÖZÉPKORI KÉZIRATOS FORRÁSOKHOZ: 1. írás- olvasási kultúra, 2. író anyagok, 3. A: írás technikája, 4. írásformák, III. A KÖZÉPKORI KÉZIRATOS FORRÁSOK FELDOLGOZÁSA: 1. A kéziratos állomány, 2. Mikrofilm - mikrofiche - DVD, IV. A FORRÁSKIADVÁNYOK ÉRTÉKE: A DIPLOMATIKAI ÉS A KRITIKAI KIADÁS JELLEGZETESSÉGEI; V. ZSINATI KIADVÁNYOK; VI. AZ 1140 ELŐTTI KÖZÉPKORI JOGFORRÁSOK KIADÁSAI ÉS HASZNÁLATUK, VALAMINT A DECRETUM GRATIANI; VII. A CORPUS IURIS CANONICI MINT A11ATÁLYOS JOG ÉRTELMEZÉSÉNEK ESZKÖZE; Konklúzió: Az egyházjogiforrásokfeldolgozásának sajátos szempontja, az egyház céljához kötődő lényegi állandóság

I. AZ 1917 ELŐTTI KÁNONJOGI FORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK LÉTJOGOSULTSÁGA

1. A kánonjog sajátosságai

A kánonjog ’szent jog’ (ius sacrum) mivel normái közvetlen vagy közvetett módon az egyes személyek megszentelődését mozdítják elő. Ha szembeállítjuk az emberi közösség együttélését szabályozó normákkal (ius civile), akkor tág értelemben isteni jognak (ius divinum), vagy ahhoz kapcsolódó jognak is nevezhetjük, mivel a kánoni jogszabály sajátos kapcsolatban van az isteni törvénnyel.* 1 Egyfelől, számos pozitív egyházi törvény szoros értelemben vett isteni jogot fogalmaz meg, melyek alól nem áll módjában az egyház egyetlen hierarchikus szintjének sem felmentést adnia. Másfelől, a tisztán egyházi törvények vonatkozásában is megjegyzendő, hogy azok egyedi módon kötődnek az isteni joghoz, mint az abban foglaltak megtartásának és alkalmazásának eszközei. Ezek az eszközök az egyház élete folyamán kristályosodtak ki, először a szentségek kiszolgáltatása és

' Készült a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet PhD képzési programja számára, az OTKA által T 048584-számon támogatott A középkori kánonjogi gyűjtemények és az európai ius commune pályázat keretében.

1 Vö. Origo juris civilis est in promptu sumpsit enim initium a legibus quibusdam curiatis, et legibus duodecim tabularum, edictis Praetorum, Imperatorumque constitutionibus, ut late traditur in I. 2. ff. De orig. ju. at jus Pontificium non ab homine aliquo, sed a lege ipsa divina fluxit c. qualiter cl. 2 accusa, et per Abb. et alios in ca. de translat Episco non Senatus Romanus, sed sanctissimi viri ex universo orbe ad celebranda Oecumenica concilia ductu sancti spiritus congregati condiderunt c. canones D. xv. demum ei Romanus Pontifex, et Vicarius Iesu Christi incrementum dedit, ut traditur prolixe D. xix, D xx, D. xxi qui tantum dicitur praestare Romano Imperatori quantum spiritus carni, et sol ipse Lunae, ut habetur in c. solitae de majo. et obed. et in c. pervenerabilem (...) Lancelotti, J.P., Institutiones luris Canonici, quibus ius pontificium singulari methodo, Coloniae 1609. 1056.