Kánonjog 7. (2005)
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Ferenc: A Keleti Liturgikus Instrukció és a magyar gyakorlat
92 Közlemények latin egyházban adott engedményeket is átvettük. A fegyelem átalakítása hozzájárult az eucharisztiában való nagyobb részesedés fejlődéséhez. A CCEO 707. kán. 1. §. a szentségi böjt vonatkozásában a részleges jogra utal. Az instrukció szerint időszerű megbecsülni, és ezért legalább részlegesen helyreállítani a böjtölésre vonatkozó szabályokat, figyelembe véve a világban ma élők különféle adottságait. 4. Az aliturgikus napok A keleti kódex 704. kánonja kimondja, hogy „Az Isteni Liturgia bemutatása dicséretes minden nap, kivéve akkor, amikor azt kizárják a sajátjogú egyház liturgikus könyveinek rendelkezései, amelyhez a pap tartozik. ” Ezek az előírások különbözőek a nagy liturgikus családokban. El kell azonban ismerni, hogy noha ezeket a szabályokat tartalmazzák a liturgikus könyvek, és érvényben is vannak, de az újabb időben nincsenek használatban. Ez a latin hagyomány befolyásának köszönhető. Ez gyakran együtt jár az Előszenteltek ősi liturgiájának elhagyásával is. Ez a folyamat a mi területünkön is megfigyelhető, és teljesen háttérbe szorult ezeknek a napoknak a jelentősége a böjti időben. Ugyan az egyházi évre szóló szertartási utasítás tartalmazza megtartásuk lehetőségét, de liturgia végzésére is lehetőséget ad. Ezel kapcsolatban az 1995-ben sorszám nélkül kiadott Gondolatok és alapelvek liturgikus életünkről címet viselő püspöki irat megjegyzi: „Az elmúlt évtizedek eredményeihez tartozik (...) az előszenteltek Liturgiájának elterjedése”. Több helyen az a gyakorlat van meghonosodóban, hogy reggel szentmisét végeznek, s este az aliturgikus napra előírt böjti szertartást. Az instrukció azonban kiemeli, hogy mivel az isteni liturgia teljes megértéséhez vezet az aliturgikus napok gyakorlata, ezért szükséges ennek a megújítása azokon a helyeken, ahol az újabb időkben eltűnt annak szokása. 5. Az úgynevezett Zeon gyakorlata A keleti liturgikus instrukció 67. pontjában a szent liturgiában használatos kenyér és bor előkészítésével foglalkozik. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a CCEO 707. kán. 1. §-nak megfelelően a részleges jognak kell tartalmaznia. A keletiek egyetemes törvényei között nem szerepel a bor vízzel való vegyítésére vonatkozó előírás. Ennek oka abban áll, hogy az örmény egyházban nincs meg ez a gyakorlat. A zeon rítusa (a szentáldozás előtt meleg vizet öntenek a kehelybe) a konstantinápolyi szokásokból ered. Néhány görög katolikus egyház sajnos elpártolt ettől, állapítja meg a dokumentum. Ezt helyre kellene állítani. Ugyanez mondható el azokról a liturgikus elemekről, melyek lassan feledésbe merülnek. 6. Kisebb rendek A CCEO 327. kánonja lehetőséget ad arra, hogy a szent rendben részesült klerikusokon kívül megkülönböztessünk kisebb rendekben részesülteket is. Ők feladatukat Isten népének szolgálatában, vagy liturgikus feladatok gyakorlásában teljesítik. A rájuk vonatkozó szabályokról sajátjogú egyházuk részleges jogának kell