Kánonjog 7. (2005)
KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Néhány megjegyzés a VI. parancs elleni bűnök kánonjogi vonatkozásairól
Közlemények 67 A büntető törvények szoros értelmezése miatt (vö.18. k.) szorosan kell értelmezni azt, hogy ki számít szerzetesnek: csak pápai vagy egyházmegyei jogú intézményhez tartozó örökfogadalmas szerzetes vonja magára az önmagától beálló egyházi tilalmat.7 Az intézetből való elbocsátás ténye azonban az ideiglenes foga- dalmas tagra, vagy a világi intézmények vagy az apostoli élet társaságainak tagjaira is vonatkozik.8 A házasságot megkísérlő klerikus ezen túlmenően az 1044. kánon 3. pontja alapján szabálytalanság miatt nem gyakorolhatja a felvett rendeket, még akkor sem, ha őt házassági kötelék, szent rend vagy nyilvános, örök tisztasági fogadalom akadályozta a házasságkötésben, vagy az asszonyt kötötte érvényes házasság vagy ugyanilyen fogadalom. Az 1041. kánon 3. számában leírt szent rend felvételének tilalma a házasságot kötő vagy megkísérlő személyre beáll akkor, ha örökfogadalmas szerzetest akarnak felszentelni vagy egy diakónust szentelnének pappá, illetve papot püspökké. Ha egy szerzetei intézmény tagja házasságot köt vagy csak polgárilag megkísérel, magánál a ténynél fogva elbocsátottnak kell tekinteni a rendből. (695. k.) Az elbocsátással megszűnnek a fogadalmak, valamint az abból fakadó jogok és kötelességek is, így a tisztasági fogadalom is. Vagyis egy polgári házasságkötési kísérlet után az ilyen tag felszabadul a fogadalom alól. így, ha nem klerikus, egyházilag házasságot köthet, bár, ha pápai vagy egyházmegyei jogú intézményhez tartozó örökfogadalmas szerzetesről van szó, és a polgári kötéssel önmagtól beálló egyházi tilalmat vont magára, az egyházi házasság, noha érvényes lesz, nem megengedett.9 Amennyiben egy klerikus vagy örökfogadalmas szerzetes kísérel meg kánoni házasságkötést, akkor az 1379. kánon alapján a szentségkiszolgáltatás színlelésének bűncselekményét is elköveti.10 11 A bűncselekményben együttműködő személy, azaz, akivel a klerikus vagy a szerzetes házasságot köt, az 1329. kánon alapján szintén büntethető. Ha klerikussal kísérelte meg a házasságot, akkor ez büntetés utólag kimondandó. A nem klerikus szerzetessel házasságot megkísérlő személyre pedig vonatkozik a szerzetesre kiszabandó önmagától beálló egyházi tilalom." A bűntársra viszont csak akkor vonatkozik a büntetés, ha az katolikus és megvolt benne a bűncselekmény elkövetésének szándéka, vagyis ha tudta, hogy olyan személlyel köt házasságot, akivel ez nem lenne szabad.12 Különleges helyzet áll fenn abban az esetben, ha egy pap polgári házasságot köt. Ilyenkor az 1394-es kánon alapján önmagától beálló felfüggesztésbe esik, valamint a 1044. kánon 1. § 3. pontja szerint szabálytalanság miatt nem gyakorolhat7 Erdő P., Egyházjog, 662. 8 WOESTMAN, W.H., Ecclesiastical sanctions and the penal process, Ottawa 2000. 143. 9 Erdő P., Egyházjog, 664. 10 De Paolis, V. — ClTO, O., Le sanzioni nella Chiesa, 357. 11 WOESTMAN, W.H., Ecclesiastical sanctions and the penal process, 40. 12 ERDŐ P., Egyházjog, 664.
