Kánonjog 6. (2004)
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Péter: A fegyelmi önállóság mint a 'sajátjogú egyház' specifikus jellemzője: az autonómia mértéke és funkciója
Közlemények 127 [2] Egy sajátjogú egyház (ha az a codexben nincs is feltűnően kidomborítva) az anyagi eszközök szempontjából is szerves egységet képez. E tényt az optimális kormányzás érdekében a döntéshozóknak maximálisan szem előtt kell tartaniuk. Az egyes eparchiák anyagi forrásainak és kötelezettségeinek aránya eközben radikális eltéréseket mutathat. Adott egy három eparchia papnövendékeit képző egyházmegyei szeminárium. Kérdés, vajon a saját szemináriummal nem rendelkező egyik püspök minden további nélkül dönthet-e úgy, hogy új szemináriumot létesít?34 Kétségtelen, ezen intézkedés áldásos lehet, különösen egyházmegyéje hivatásai számának növelése szempontjából. Szerény anyagi háttérrel rendelkező egyházmegyék esetén viszont az erők szétforgácsolódása miatt e lépés súlyos helyzetet is eredményezhet. A hallgatók létszámának megosztása a fenntartás ellehetetlenüléséhez vezethet, a megfelelő képzettségű oktatói gárda megosztása pedig mindkét intézménynél a színvonal jelentős csökkenésével is járhat. Különösen is ésszerűtlennek tűnhet a kezdeményezés akkor, ha közben az adott sajátjogú egyházban olyan alapvető intézmények finanszírozása áll csőd-közeli állapotban, mint például a nyugdíjas klérus megfelelő ellátásáról gondoskodni hivatottaké. Ilyen kiélezett szituációban vajon hozható-e olyan tartalmú sajátjogú részleges jogszabály, mely az új egyházmegyei szemináriumok létesítését is a felsőbb hatóság engedélyéhez, netán egyetértéséhez kötné, sőt esetleg azt le is tiltaná?35 Ez utóbbi hipotézis fokozott óvatosságot igényel, hiszen egy sajátos megyéspüspöki jogkör elvonását jelentené.36 Ugyanakkor a nyilvánvaló célszerütlenség is figyelpaulinum’.) Léteznek továbbá olyan törvények is, amelyek egyenesen csak egyetlen, meghatározott feladattal vagy jellemzővel felruházott személyre vonatkoznak; Encichpeciia del diritto, Milano [1973], XXIII. 1104. Vö. VERMEERSCH, A., Theologia moralis, Bruges 1927, I, n. 171: (...) dantur leges quae unam personam directe respiciunt, v. gr. pontificem, regem, sed (...) lex non erit de Gregorio pontifice vel de Eduardo rege, sed de pontcfice vel de rege in genere (...). Következésképpen törvényi szintű korrekció akkor is indokolt lehet, ha a probléma konkrétan csak egyes személyek vonatkozásában jelentkezik. (Különösen is igaz ez, ha egy adott magatartásforma nemcsak ismétlődő, hanem a konkrét szituációban annak reális veszélye is fennáll, hogy mások által is követésre talál.) 34 Vö. CCEO 334. kán. 1. §. Ha a szükséges infrastruktúra már rendelkezésére áll, a vállalkozás könnyen realizálható olyan jelentősebb vagyonkezelési aktus nélkül, mely miatt az alapítás felsőbb hatóság egyetértéséhez kötődne. (Ez utóbbihoz lásd CCEO 1042. kán.). 35 Rendkívüli vagy különleges nehézséget hordozó ügyekben egyes egyházaknál a jog ma is előír bizonyos konzultációs kötelezettséget (pl. CCEO 160. kán.). Jóllehet c kánon önmagában nyilvánvalóan nem jelenti az érintett megyéspüspök mozgásterének érdemi korlátozását, mindenesetre utal a ‘kommúnióban való kormányzás’ minden püspököt alapvetően érintő követelményére (vö. 37. j.). A teljes közösség fenntartása valamennyi krisztushívőrc háruló kötelezettség (CCEO 12. kán.), értelemszerűen a püspökre is vonatkozik tehát. A norma kodifikáció történetéből pedig kiderül, hogy c kötelezettség nemcsak a katolikus egyház közösségéből való távozás tilalmát jelenti, hanem a krisztushívők cselekvésmódjának egészét érinti, azaz megköveteli, hogy nagy gonddal teljesítsék mindazon kötelezettségeket, melyeket a jog az egyházzal szemben reájuk ró; vö. ERDŐ, Egyházjog, 164-165. (A többi részegyház jogos javának szem előtt tartása egyébiránt a ‘rcciprok immanenciára’ alapuló ckklcziológia elemi követelménye, s értelemszerűen c követelmény elsősorban a szomszédos illetve az azonos rítusú részegyházak vonatkozásában nyer konkrét tartalmat.) 36 A klcrikusképzcs kétségtelen olyan feladat, mely a misszió teljesítését közvetlenül érinti, következésképpen a dolog természeténél fogva tartozik a megyéspüspök hatáskörébe. Ennek megfelelően a nagyszeminárium létesítése elvileg kötelező az egyes egyházmegyékben. Más szemináriumok igénybevételének alternatívája így csak olyan esetekben indokolt, ahol nincs lehetőség saját
