Kánonjog 4. (2002)
JOGGYAKORLAT - Ungvári Károly Lászlóné: A drogfüggőség kánonjogi megítélése, különös tekintettel a házasságra való képtelenségre
Joggyakorlat 113 heroinista a külvilág ingereivel szemben teljesen közömbös lesz, magába zártan üldögél, vagy fekszik. Hosszabb ideig történő használat esetén jelentősen csökken az immunvédekezés, ezért a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre (hepatitis, AIDS). Ez utóbbiak kialakulását a rendszeresen közösen használt injekciós tü is elősegíti. A szer destruktív hatást fejt ki az egyén szociális életére is, ennek megfelelően gyengülnek a kötődések, növekszik az elszigetelődés, mindezt pedig az egzisztenciális lecsúszás követi. 1.2. A droghatás és a függőség kialakulása 1.2.1. A drogok hatásmechanizmusa Az egyes drogtípusok ismertetése után szinte elengedhetetlennek tűnik az agytevékenységre gyakorolt, nevezetesen az egészséges agytevékenységet módosító hatások vizsgálata. Az emberi agy mintegy 14 milliárd idegsejt laza halmaza, amelyek az egyes működési területeknek megfelelően különböző szabályozási körökbe tömörülnek. Az egyes idegsejteken az ingerület elektromos úton terjed, viszont két idegsejt között már kémiai anyagok szállítják tovább az információt. Felszabadulásukat, a receptorokon való kötődésüket, illetve lebomlásukat bonyolult kémiai folyamatok szabályozzák.28 29 A drogok hatásmechanizmusa szempontjából legfontosabb ingerületátvivő anyag a dopamin, ami akkor keletkezik, amikor valamelyik idegsejten elektromos inger érkezik. A következő lépésben az ingerületátadás során a dopamin kötődik a következő idegsejt receptorán és ott ismét elektromos reakciót vált ki, ennek eredményeként az ingerület tovább folytatja útját. A dopamin ingerületátvivő szerepét az agy által termelt bizonyos anyagok segítik, vagy gyengítik. Ezek közül a legfontosabbak a morfínszerü anyagok, nevezetesen az endorfmok30 és az enkefalinok, melyek képesek eltompítani testünk érzékelését és visszajelzését. Éppen ezért, ha valaki élethalálharcát vívja, még az igazán súlyos sebeit sem veszi észre, hiszen az agy az említett anyagok segítségével elnyomja a fájdalmat egészen addig, amíg a vészhelyzet fennáll. Az utóbbi évek tudományos kutatásai bebizonyították, hogy a morfium és a heroin kémiai szerkezete olyannyira hasonlít ezekhez a vegyületekhez, hogy minden ne28 „1987-ben Lengyelország azt jelentette az ENSZ-nek, hogy 8000 ilyen „heroinistát” tart nyilván, de számukat 30 000-re becsülik. A lengyel hatóságok erőfeszítései dacára folytatódott a mák- szalma-kivonat házi előállítása; 1993-ban 600, 1997-ben 707 ilyen „házi laboratóriumot” fedeztek fel a rendészeti szervek. 1997-ben a Lengyelországban nyilvántartott toxikománok 75%-a „kom- póttal” élt vissza és a HIV-fcrtőzések 67%-a az intravénás droghasználatnak volt a következménye.” BAYER, A drogok történelme..., 156. 19 Kémiai szinapszisnak nevezzük a két neuron vagy neuron-izom (ritkán neuron-glia) között létesült speciális kontaktust. Ez magában foglal egy régiót a küldő sejtben, ahol a kémiai ingerületátvivő anyag, a neurotranszmitter felszabadul, és egy receptor-régiót a fogadó sejt felületén. Vö. LIPCSEY-SZENTISTVÁNYI-JANKA, A pszichiátria..., 17. 30 Az „endorfin” elnevezés az „endogén morfin” szavak összevonásával keletkezett. 1973-ban három kutatócsoport egyidejűleg, egymástól függetlenül kimutatta, hogy a patkányagy homogeni- zátumban sztereospecifikus ópiát-kötőhelyek találhatók. Két évvel később néhány kutató arra a felfedezésre jutott, hogy az agyon belül olyan endogén anyagok találhatók, amelyek az ópiát-kötő- helyekre tudnak kapcsolódni. Ezek az anyagok az endorfmok. Vö. ibid. 73.
