Kánonjog 4. (2002)
JOGGYAKORLAT - Ungvári Károly Lászlóné: A drogfüggőség kánonjogi megítélése, különös tekintettel a házasságra való képtelenségre
Joggyakorlat 107 alkohol, a koffein és a nikotin is, azonban terjedelmi okok miatt ezek részletes tárgyalásától eltekintünk. M. Virno drognak tekinti mindazokat a pszichotróp, illetve pszichoaktív; természetes vagy szintetikus eredetű szereket, amelyek az orvosi alkalmazástól függetlenül természetüket és hatásukat tekintve az alkalmazás, az adag és a gyakoriság függvényében káros hatást fejtenek ki az egyén szervezetére, azon keresztül pedig az egész társadalomra.8 Megítélésünk szerint ez utóbbi definíció tűnik a legteljesebbnek, ezért a további tárgyalásunk szempontjából hasznosnak tűnik annak beható vizsgálata. A drog pszichotróp, illetve pszichoaktív volta magában hordozza azt a tulajdonságot, amely a központi idegrendszerre hatva annak pszichikai jellegű változásait képes előidézni.9 E szerek hatásmechanizmusukból kifolyólag stimulánsként vagy depresszánsként viselkednek, és ennek folytán az egyénben hallucinációt, érzéki zavarokat, magatartászavarokat és végül az álom-ébrenlét ciklusban beálló problémákat idéznek elő. Származásuk szerint szintetikus és természetes drogokat különböztetünk meg. Az előbbieket szintetikus, illetve kémiai úton állítják elő, amíg ez utóbbiak növényi, állati és ásványi származékok. Ezek az anyagok terápiás és nem terápiás célokat egyaránt szolgálhatnak, viszont a szoros értelemben vett drogok kizárólag ez utóbbi kategóriába tartoznak. Hatásaikat tekintve károsak lehetnek az egyénre éppúgy, mint a társadalomra. A drogok további osztályozása szempontjából kiemelkedő jelentősége van két indexnek. Az egyik a drogfüggőség kialakulásának fokozatait jelöli, amíg a másik az adott drog társadalmi veszélyességét. Az első index alapján további három csoportot különböztetünk meg. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek fokozott pszichoaktív működéssel járnak, erős hozzászokást, illetve függőséget képesek kiváltani. Ezeknél az elvonási szindróma is meglehetősen erős. Idetartozik a heroin, a morfium, az amfetamin, az ópium és a kokain. A közepes és kisebb drogok csoportjába azok tartoznak, amelyeknél a függőség, a pszichoaktív hatás és az elvonási tünetek is rendre kisebbek. A közepes drogok közé soroljuk a hallucinogéneket, a nagyobb kannabiszokat és a kisebb ópiátokat, illetve amfetaminokat. A kisebb drogok között tartjuk számon a dohányt, a fejfájás-csillapítókat és a lázcsillapítókat.10 Más szerzők a kemény és a lágy drogok csoportjait különböztetik meg. A kemény drogok képviselik azokat az anyagokat, amelyek hozzászokást váltanak ki és 8 VIRNO, M., Le tossicodipendenze da oppiacei. Manuale teorico-pratico di diagnosi e terápia, Firenze 19792, 132. 9 A teljesség kedvéért talán érdemes megjegyezni, hogy sok félreértésre adhat okot a kábítószer és a pszichotróp kifejezéseknek a nemzetközi egyezményektől eltérő használata, ugyanis ezek jogi fogalmak. Kábítószernek az anyag számít, az 1961-ben, New Yorkban aláírt Egységes Kábítószer-egyezmény hatálya alá esik; pszichotróp anyag pedig az, ami a Bécsben, 1971-ben elfogadott Pszichotróp Anyagokra vonatkozó Egyezményben szerepel. Vő. BAYER, I., A drogok történelme. A kábítószerek története az Ókortól napjainkig, Budapest 2000, 14. 10 VIRNO, Le tossicodipendenze..., 165-168.
