Kánonjog 4. (2002)
JOGGYAKORLAT - Ungvári Károly Lászlóné: A drogfüggőség kánonjogi megítélése, különös tekintettel a házasságra való képtelenségre
108 Joggyakorlat pszicho-fízikai káros hatásuk is köztudott. Ilyenek a morfium, az amfetamin valamint a kokainból és heroinból készült „speed”. Az előbbiekkel ellentétben a lágy drogok azok, amelyek sem hozzászokást, sem pedig függőséget nem alakítanak ki. Ez utóbbi felosztást nem kevés kritika érte, mivel a megkülönböztetés többnyire csak gyakorlati, tájékozódási jellegű. Külön veszélyt jelent, hogy a szóhasználatból nem mindig tűnik ki egyértelműen, hogy mi a kemény, illetve lágy drog. A metodológiai pontatlanság gyakran önkényes értelmezésekhez is vezethet. Eme felosztást megalapozottan kritizálta Bayer I. gyógyszerészprofesszor, aki az ENSZ Kábítószer Bizottságának elnökeként is működött." 1.1.2. A drogok eredet szerinti osztályozása11 12 A drogok eredetén, más szóval származásán azt a kiinduló pontot értjük, amellyel az egyes anyagok termelése kezdetét veszi. Eszerint megkülönböztetjük a természetes, főként növényi eredetű; és a szintetikus, vagyis mesterséges úton előállított anyagokat. A természetes eredetű drogokat túlnyomó többségükben különböző növényekből és gombákból állítják elő. Ezek közül elsőként említjük a főként Keleten és Távol-Keleten termesztett mákot {Papaver somniferum). Az éretlen állapotban lévő bemetszett terméstokból, vagyis a mákgubóból nyert folyadékból többféle értékes fájdalomcsillapító és bódító hatású alkaloidát lehet kinyerni, melyek közül legismertebbek a morfin és a kodein.13 Egy francia kémikus, Seguin 1806-ban, immár laboratóriumi körülmények között a morfiumból egy újabb anyagot állított elő, amely heroin néven ismeretes.14 A mákszármazékokat közös néven ópiátoknak nevezzük. A kábítószerek egy másik igen fontos és különösen a trópusi vidékeken elterjedt alapanyaga a kender {Cannabis sativa). Az emberiség egyik legősibb kultúrnövényéről van szó, amelyet a papír- és textiliparban egyaránt használnak. Kábítószerként való elterjedése Amerikában csak igen későn, a XX. század második felében következett be. Indiában gyógyszerként és a vallási szertartások bódító 11 „A szakirodalomban nem találkoztam olyan definícióval, ami lehetővé tenné a két kategória közötti különbségtevést. Zavaró körülmény az is, hogy ez a két kifejezés főként azoknak a szótáraiban jelenik meg, akik az általuk veszélytelennek tekintett lágy drogok szerintük felesleges ellenőrzésének megszüntetését akarják elérni. Ezt maga a szóhasználat is alátámasztja, mivel a tömény szeszes italok („hard drinks”) és az üdítőitalok („soft drinks”) közötti - erősen sántító - különbséget veszi analógiának. Tudomásom szerint Hollandia az egyetlen ország, ahol a lágy drog kifejezést hivatalosan is használják, éspedig a kannabisz és kannabiszgyanta megjelölésére, melyek korlátozott árusítását és fogyasztását egyes kávéházakban engedélyezik.” BAYER, A drogok történelme..., 16. 12 Csupán metodológiai szempontból jegyezzük meg, hogy a drogok precíz és minden tudományos igényt kielégítő csoportosítása lehetetlen feladat. Ennek oka elsősorban a drogok tulajdonságaiban keresendő, hiszen ugyanaz az anyag a különböző faktorok függvényében (adag, gyakoriság stb.) sokszor egészen eltérő hatást fejt ki. Éppen ezért munkánkban terjedelmi okok miatt csak a legalapvetőbb kategóriákkal foglalkozunk. 13 A mákgubóból azelőtt csecsemők számára köhögéscsillapitó, nyugtató kanalas orvosságot készítettek, valamint porítva asztma elleni fiistölőszerckhez keverték. VÖ. RÁPÓTI, J.-ROMVÁRY, V., Gyógyító növények, Budapest 1987, 215-216. 14 Vö. CICCONE, L., Salute & malattia, vol. II., Questioni di morale della vita fisica, Ragione & fede (Collana di studi filosofíco-teologici n. 4.), Milano 1986, 56-57.
