Kánonjog 3. (2001)
JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában
Joggyakorlat 97 Sebastiano Villeggiante szerint az aequivalens egybehangzóság akkor áll fenn, ha a semmisségi alapok formálisan különböznek125. Nikolaus Schöch126 és Pinto127 definíciója szerint formálisan egybehangzók azok az ítéletek, amelyek megegyeznek a házasság semmisségének elfogadásában vagy elutasításában ugyanabban az ügyben, azaz ugyanabban a házasságban és ugyanazon a semmisségi alapon. Nem számít, ha az indokok és az érvek különböznek. Schöch az aequivalens egybehangzóságról azt írja, hogy a két ítéletet ugyanazon tények és ugyanazon bizonyítékok alapján hozták még akkor is, ha a semmisségi alapok ill. a jogcímek különböznek. Fontos, hogy a jogi tények megegyezzenek, és hogy az ítéletek alapjai közt valódi logikai kapcsolat legyen.128 Nem elég a rendelkező rész materiális vagy formális egybehangzósága ahhoz, hogy két egybehangzó ítéletről beszélhessünk, mert az ítéletek lényege nem pusztán a rendelkező rész szavaiból fakad, hanem az indokló részből, a motiváció lényegéből is, mely a belőle kiinduló rendelkezést teljessé teszi, befejezi. Ahhoz, hogy két vagy több ítélet egybehangzó legyen, az ítéletek rendelkező része, és a motivációk lényege kell, hogy megegyezzen. Ezért a bíró az ítéletet nemcsak saját véleménye, hanem az aprólékosan megvizsgált jogi tények és azok értelmezése, nemcsak a törvény, ill. a puszta szavak, hanem azok értelmezése alapján hozza - írja Felici129. Ezért nem egybehangzók azok az ítéletek, diversae, senza che esse nulla possano togliere o aggiungere alla sua sostanza: simulazione e metus, come tale ritenuto causa della simulazione; simulazione totale ed esclusione della dignità sacramentale; simulazione totale e difetto di discrezione di giudizio: è con riferimento alia sostanza della fattispecie e quindi all’effetto delle causae petendi provate ehe si pub pariare di conformitas substantialis.” 125 Arroba Conde, Verita e principio 75: „[...] conformità „aequivalente” (vale a dire, per capitoli di nullité formalmente diversi) [...]” 126 SCHÖCH, N., II principio della duplice conformità delle sentenze nella giurisprudenza Rotale, in Verità e definitività della sentenza canonica (Studi Giuridici 46), Città del Vaticano 1997, 101: „Formalmente conformi sono due sentenze che concordano nella reiezione o accettazione della nullité del matrimonio nella stessa causa, cioè per lo stesso matrimonio e in base al medesimo capo di nullité.” 127 Coram Pinto, 1974. V. 6, in SRR Dec 66 (1974) 340, no. 2: „«Formaliter» conformes dicendae sunt duae sententiae quae concordant in matrimonii nullitate admittenda vel reicienda in «eadem causa, hoc est, propter idem matrimonium et ob idem nullitatis caput».” 128 SCHÖCH, Il principio 103: „La giurisprudenza comune richiede per la conformité eqivalente che le decisioni siano state emanate in base agli stessi fatti e alie stesse prove, anche se si tratti di un capo di nullité diverso ossia di una causa petendi distinta. Importante è ehe le sentenze convergano circa lo stesso oggetto, cioè dichiarino la nullité in base agli stessi fatti giuridici. Inoltre si richiede per la conformité anche un vero nesso logico tra i capi su cui si fondano le sentenze.” 129 Coram Felici, 1950. VIII. 5, in SRR Dec 42 (1950) 542: „Substantia autem sententiae non solum ex nudis partis dispositivae verbis eruenda est, sed etiam ex substantia partis motivae, quae dispositivam cum induxerit, eandem complet, perficit et absolvit. Quo fit ut iudicatum, in quo duae vel plurae sententiae inveniantur conformes, afficiatur ex parte dispositiva sententiae et motivis disponendi in sua substantia consideratis, quae sint eiusdem partis dispositivae praesuppositium necessarium et logicum. Neque aliter dixeris, si Iudex tenetur suam dare sententiam non pro arbitrio sed ob adamussim perpensas iuris factique rationes, et ideo
