Kánonjog 3. (2001)
JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában
96 Joggyakorlat elutasító ítéletet hozott. III. fokon I. fokúként bevezették a teljes színlelés jogcímét is, majd 1990. május 30-án minden kérdésben elutasító ítélet született. IV. fokon II. fokú ítéletet hoztak a teljes színlelést jóváhagyva 1991. október 16-án. Ezekután V. fokon III. fokú ítélet született a totális szimuláció kérdésében. Itt probléma merült fel azzal kapcsolatban, hogy egybehangzó-e az I. fokú ítélet, mely a szentség és a felbonthatatlanság kizárása, ill. a IV. fokú rotai ítélet, mely a teljes színlelés alapján mondta ki a házasság érvényességét. Megállapították, hogy bár különböznek az érvelések, ill. nézőpontok kérdésében az ítéletek, mégis aequivalenter egybehangzók, hiszen ugyanazon egyszerű tényeken alapulnak.121 Egy másik esetben Stankiewicz elnökletével hoztak ítéletet 1994. március 22-én122. A felperes 1986. szeptember 26-án adta be a keresetet a házassága ellen a következő jogcímeken: teljes színlelés és a felbonthatatlanság kizárása a saját részéről. 1990. május 29-én a teljes színlelést jóváhagyó ítélet született. A felbonthatatlanság kizárásáról nem született ítélet, csak annyit jegyeztek meg: „provisum in primo”. A Rota 1991. február 21-én újabb rendes kivizsgálásnak vetette alá az ügyet, melynek eredményeképpen bevezették a szentség kizárása jogcímét. Erről I. fokú jóváhagyó ítélet született 1993. június 25-én. Az ügy hivatalból a fellebbviteli fok elé került, ahol az ítéletek egybehangzósága ellen döntöttek. Mindezen esetekből Sebastiano Villeggiante a következő konklúzióra jutott: Az 1641. k. 1. (Id. fent 12. lábjegyzet), az 1677. k. 3. § (ld. fent 89. lábjegyzet), az 1611. k. 1. (ld. fent 92. lábjegyzet) és a Rota Romana Normái 62. cikkelyének 1. és 2. §-a nem teszi lehetővé az aequivalens egybehangzóság alkalmazását a házassági semmisségi ügyekben. Ez a Rota joggyakorlatában alakult ki, és meg is marad pusztán azon belül123. Egy tényállás több különböző jogi norma alá is tartozhat, és különféle jogcímek állíthatók fel belőle anélkül, hogy a lényegétől megfosztanák vagy ahhoz hozzátennének: pl. színlelés és félelem, teljes színlelés és szentség ill. annak méltóságának kizárása, teljes színlelés és ítélőképesség hiánya. Ezekben az esetekben a tényállás lényegét és a bebizonyosodott jogcímek hatását tekintve lényegi egybehangzóságról beszélhetünk124. 121 Monitor Ecclesiasticus 117 (1992), 509: „[...] capita nullitatis possunt esse aequivalenter conformia, differri vero diversi ratione seu adspectu sub quo considerantur, sed quatenus super iisdem factis simplicibus fundantur.” 122 Monitor Ecclesiasticus 119 (1994) 341-351. 12j VILLEGGIANTE, S., La conformità aequivalente delle sentenze affermante nel processo canonico di nullità matrimoiale, in Monitor Ecclesiasticus 123 (1998) 374: „Lo stretto diritto (cann. 1641, 1; 1677, § 3; 1611, 1; Art. 62 § 1 et 2 Norm. R. Rotae) per sé ed interpretato alla lettera non consentirebbe più Luso della conformità aequivalente nelle cause di nullità matrimoniale. L’argomento della celerità non vale perché il Legislatore ha inteso prowedere con il processus brevior di cui al can. 1682 § 2, öltre al quale il Codice, nel contenzioso, non cognosce altre procedure brevi: la sententia aequivalenter conformis resta come istituto creato dalla Giurisprudenza Rotale e corne taie entrato nella sua prassi.” 124 VILLEGGIANTE, La conformità aequivalente 374-375: „Un’unica fattispecie puô cadere sotto norme giuridiche diverse e consentire di essere trattata e giudicata per causae petendi
