Kánonjog 3. (2001)

JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában

Joggyakorlat

75

Ezzel szemben Egan rákérdez, hogy vajon a bíróságok gyakorlata, mellyel a keresetlevélben megállapítják a semmisségi alapot, jelenti-e azt, hogy ez mindig így szükséges. Ha a keresetlevél kifejezetten tartalmazza az alapokat, mint az ügyet egyediesítő elemet, akkor az ítélet és az azzal egybehangzó ítélet is tartalmazzák az alapokat. De lehetséges, hogy a keresetlevét nem így tartalmazza az alapokat. Egan szintén megkérdőjelezi azt, hogy Cappello azonosítja az ítélet alapjait az ítélet indítékával. Egan a jogcímet a kérelem megalapozásának tekinti, de szerinte az ítélet indítéka a bizonyítékok sokféleségén múlik. Míg a kérelem alapja (jogcím) úgy meghatározta a keresetet (actio), hogy nem volt szabad megváltoztatni az I. és II. fok között, addig a döntés indítékát szabad volt megváltoztatni, amennyiben nem változtatta meg a keresetet. Ezek alapján Egan következtetése: Ha egy házassági perben a causa petendi remota (azaz a semmisség címe) a kereset megalapozása, akkor ennek mindkét fokon ugyanannak kell lenni, hogy egybehangzók legyenek az ítéletek. De ha ez csupán indok (és ez volna, ha a házassági ügyeket általánosan kezelnénk), akkor nem szükséges mindkét fokon ugyannak lenni az egybehangzósághoz47.

Összességében Egan a következőket állapítja meg:

1. A jogcím (causa petendi) kifejezés nem minden esetben jelenti ugyanazt, hanem néha érdemes megkülönböztetni a causa petendi proxima-t és a causa petendi remota-t.

2. Házassági ügyekben nem vezethető be új jogcím a fellebbezési fokon, de a semmisségi alap (caput nullitatis) nem mindig kell, hogy azonos legyen a causa petendi proxima-val.

3. Azokban az esetekben, ahol a semmisségi alap azon jogcím része, mely mindig egyediesíti a keresetet, ott az egybehangzó ítéletek mindkét fokon magukba foglalják az alapok megegyezését.

4. De azokban az esetekben, ahol a semmisségi alap nem a causa petendi proxima, ott lehet a causa petendi remota, mely egyenértékű a bizonyítás érvelésével vagy módszerével, vagy a semmisséget kimondó döntés indítékával, így a semmisségi alap nincs belefoglalva a keresetet egyediesítő elemekbe, és ezért a semmisségi alap megváltoztatása lehetséges két fok között, és az ítéletek egybehangzósága nem szükségszerűen foglalja magába a megállapítások megegyezését az alapban mindkét ítéletben.

Mindezen vélemények alapján Cuneo azt állítja, hogy a 17CIC és a Provida Mater feltételezik, hogy a semmisségi alap lényegi része a jogvita tárgyának a perben, és az ítéletek általában meg kell, hogy egyezzenek a semmisség alapjában ahhoz, hogy egybehangzók legyenek. Mindazonáltal a normák szövegezése és értelmezése teret enged annak, hogy némely esetekben az alapok részletes megállapításait lehetséges nem tekinteni a jogvita közvetlen tárgyának, így az alapok megállapításának megváltoztatása nem gátolja meg az ítéletek egybe47 EGAN, The introduction 148: „When the causa petendi remota of a matrimonial trial, that is, the chapter of nullity, is a foundation of the action, it must be the same in both instances if there are to be conformed sentences. When, however, it is merely a motive (as it would be if marriage cases were treated „generically”), it need not be the same in both instances in order that there be conformity.”