Kánonjog 3. (2001)

JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában

76 Joggyakorlat hangzóságát. Ez megmagyarázza, hogyan fordulhat elő a Rota joggyakorlatában, hogy bár a döntések alapjai különbözőnek tűnnek, a két ítélet mégis egybehang­2. A Rota Romana joggyakorlata A) PÉLDÁK EGYBEHANGZÓ ÍTÉLETEKRE a) Coram De Jorio, 1964. V. 13.48 49 Ferenc és Erzsébet 1949. IV. 30-án kötöttek házasságot. Két év múlva a fele­ség megszüntette a közös életet. A Liège-i I. fokú bíróság azon a kettős alapon vizsgálta az ügyet, hogy Erzsébet kizárta a bonum sacramenti-t, azaz a felbont- hatatlanságot és/vagy teljesen színlelte a beleegyezést. Elutasító ítélet született a teljes színlelés vonatkozásában, de pozitív a felbonthatatlanság kizárását illető­en. A Malines-i fellebbviteli fok a szimuláció kérdésében jóváhagyó ítéletet hozott, annak részletezése nélkül, hogy totális szimulációról van szó, vagy a házasság javai egyikének kizárásáról. Ezt a félreérthetőséget megjegyezték a III. fokon a Rotához való fellebbezéskor. A Rota tisztázta, hogy már az I. fokon kettős alap volt: totális szimuláció és annak alárendelve a felbonthatatlanság kizárása. De Jorio bírósága azzal kezdte a magyarázatot, hogy a joggyakorlat gyakran a kényszer és félelem, ill. a házasság lényegi tulajdonságainak kizárása percímeket a teljes szimulációnak alárendelten kezeli. Ebből világos, hogy a teljesen szimulált beleegyezés teljességgel nem létező beleegyezés, inkább, minthogy kierőszakolt, vagy sajátos hiányosságok által lerontott beleegyezés lenne (mely kizárja a házasság egyik vagy másik lényegi elemét). Jelen esetben bár a felek teljesen szimulálták a beleegyezést, adtak bennfoglalt beleegyezést az egység valamilyen fajtájára. Ezért a totális szimulációban lehet olyan beleegye­zés, amely nem fizikailag, hanem jogilag nem-létező. így a bírák kimondhatják a házasság semmisségét teljes színlelés címén akkor is, ha a felek a szentség vagy a hűség kizárására hivatkoznak. Más szavakkal az alap a tényekben van, melye­ket a felek felhoznak és bizonyítanak, nem a jogi megnevezésekben, melyeket a felek a tényeknek adnak. Következésképpen két egybehangzó ítélet nyugodhat ugyanazon tényeken akkor is, ha az egyik a házasság semmisségét teljes színle­lés, a másik pedig felbonthatatlanság vagy a hűség kizárása alapján mondta ki. Az más kérdés, ha a két bíróság a tényekben nem ért egyet50. Tehát az I. fokú ítélet elutasító volt a totális szimuláció kérdésében, de jóvá­hagyó a felbonthatatlanság kizárásáéban. A II. fok megerősítette a teljes színle­lést. A Rota III. fokú ítélete pedig megállapította, hogy a két ítélet egybehangzó és végrehajtandó, tehát a felek szabadok. 48 CUNEO, Towards Understanding 580-581. 49 SRR Dec 56 (1964) 352-359. 50 SRR Dec 56 (1964) 354: „Aliis verbis ratio habenda est factorum, quae partes attulerunt atque comprobaverint, non nominum iuris quae eisdem tribuerint. Consequitur quoque ex praemissis habendas esse conformes duas sententias, quae eisdem nitantur factis, etiamsi una matrimonium nullum declaraverit ob simulationem totalem, altera ob exclusum bonum sacramenti vel fidei. Aliter concludendum esset, si duo tribunalia discordarent inter se non modo de nomine iuris, sed etiam de factis, quibus, utpote comprobatis habitis, niterentur.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom