Kánonjog 3. (2001)

JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában

Joggyakorlat

71

megbizonyosodni az igazságról: végső soron a kérdéses tárgy és jog igazságáról, közvetlenül pedig a jogcímnek vagy a kérelem alapjának az igazságáról, melyen a kérdéses jog nyugszik23. Amennyiben az ítéletek egybehangzósága egyazon házasságra vonatkozna (vö. 1987. k. - ld. fent 14. lábjegyzet), de nem vonatkozna a jogcímek azonosságára, akkor ez befolyásolná az „eadem causa” értelmezését is a Provida Mater 218. cikkely 2. §-ban (ld. fent 9. lábjegyzet). Végeredményben tehát két ítélet akkor egybehangzó, ha ugyanaz a jogcím, ugyanaz a kért dolog, és ugyanazon személyek ugyanattól kérik (vagyis azonosak a felek a perben). A felsorolt lényegi elemek közül egyik sem hiányozhat24. Mivel pedig jelen esetben az I. és II. fokon a jogcímek különbözőek voltak, a Signatura döntése szerint a két ítélet nem volt egybehangzó.

Ez a döntés újabb kérdéseket vet fel, pl.: Mi a vizsgálat tárgya egy házassági semmisségi perben? Talán a házasság semmissége, tekintet nélkül arra, milyen jogcím alapján érvelnek és bizonyítanak? Vagy egész egyszerűen csak a házasság semmissége egy specifikus alapon bizonyítva? Ki dönti el, hogy mi képezi a vizsgálat tárgyát? A semmisség alapja mindig azonos a jogcímmel, így a II. fokú ítélet meg kell, hogy erősítse nemcsak az I. fokú ítéletet, de azt az alapot is, melyen az I. fok az ítéletet hozta?

A Signatura döntésével egyetért T. Pieronek is25. Pieronek úgy találja, hogy az ő idejében több új intézkedés gyengítette az egybehangzó ítéletek követelményét, különösképpen a Causas Matrimoniales és az 1970-es Amerikai Eljárási Normák. A CIC 1641. k. 1. § és az 1677. k. 3. §-ának tervezetét pedig így kommentálja: Az ítéleteknek az egybehangzósághoz mindkét fokon ugyanarra a házassági semmisségi jogcímre kell vonatkozniuk26.

Michel Thériault szerint a rotai gyakorlatban nemegyszer megtörtént, hogy a perfelvétel során nem szerepelt a kérdésben a semmisség alapja, csak egy egyszerű kérdés: An constet de nullitate matrimonii, in casu?27

J. James Cuneo Towards Understanding Conformity of Two Sentences of Nullity című cikkében28 affelől közelíti meg a kérdést, hogy van-e valódi különbség az 1095. kánonban szereplő, házasságkötésre való képtelenséget okozó súlyos ítélőképesség-hiány és pszichikai természetű okok között29.

23 Periodica 60 (1971) 315-316: „[...] necessitas duarum sententiarum [...] conformium pro „re iudicata” [...] postulatur ut securitas habeatur, terminative quidem, circa praesumptionem veritatis ipsius obiecti, sive iuris, de quo agitur, [...] immediate autem, circa praesumptionem veritatis tituli seu rationis petendi, in qua obiectum sive ius litigiosum nititur.”

24 Periodica 60 (1971) 319: „Duae sententiae dicuntur conformes si eadem est causa petendi, eadem res petita et eaedem personae quae petunt et a quibus petitur. Omnia sunt elementa essentialia notionis quae proinde non patiuntur exceptionem.”

25 PIERONEK, T., Le principe de la double sentence conforme dans la législation et la jurisprudence ecclésiastiques modernes concernant les causes matrimoniales, in Ephemerides Iuris Canonici 34 (1978) 100.

26 Pieronek, Le principe 112.

27 THÉRIAULT, M., „Subordinate” Grounds in the Context of Cases with Multiple Grounds: an Improvement of the Procedure?, in Monitor Ecclesiasticus 120 (1995) 264.

28 The Jurist 46 ( 1986) 568-601.

29 Can. 1095. - Sunt incapaces matrimonii contrahendi:

1 ° qui sufficienti rationis usu carent;