Kánonjog 3. (2001)

JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában

72 Joggyakorlat Azt írja, hogy a 17CIC az ítéletek egybehangzóságának kérdését a rés iudicata témakör alatt tárgyalta. Az 1902. k. 1. § szerint az ítélt dolog hatását mindenekelőtt a két egybehangzó ítélet kiadása után fejtette ki. A res iudicata lezárt ügy, többé nem fellebbezhető vagy vizsgálható. Az 1903. k. azonban közli a legnagyobb kivételt ezalól: a személyek állapotáról szóló (pl. házassági álla­pot) ügyek sosem válnak rés iudicatá-vá, bár két egybehangzó ítélet után tilos tovább fellebbezni, ha nincsenek új és súlyos érvek. Mikor egybehangzó tehát két ítélet? Lega kardinális szerint ennek elemei: ugyanazon dolog (eadem res), ugyanazon személyek (eaedem personae), ugya­nazon jogcím (eadem causa petendi)30. Maga a régi Codex nem definiálja az egybehangzóság alapelemeit. Az 1891. k. kimondja, hogy a fellebbezés során nem szabad új jogcímet felhozni31. Az 1726. k. szerint pedig az ítélet tárgya vagy anyaga a perfelvétel során eldől32. Az 1731. k. pedig arról beszél, hogy a keresetlevelet az alperes beleegyezése nélkül nem lehet módosítani, de a bizonyítás módjában történhet változás, amennyiben a jogvita tárgya érintetlen marad33. Az 1873. k. szerint pedig az ítéletnek defini­álnia kellett a jogvitát, feleletet adva minden egyes kérdésre vagy vitapontra34. Az imént már említett 1987. k. kimondta, hogy a második olyan ítélet után, mely megerősítette a házasság semmisségét, ha a kötelékvédő lelkiismeretében nem érezte szükségét fellebbezni, a feleknek jogában állt az ítélet kihirdetésétől szá­mított 10 nap múlva új házasságot kötni35. Tehát szó szerint véve a második ítélet után, mely megerősíti a semmisséget, megköthetik az új házasságot. Noha rendes eljárás esetén a res iudicata hatása a második egybehangzó ítéletet követi - fedezi fel Cuneo. Majd arra a következtetésre jut, hogy a házassági esetekben a semmisség megerősítése maga a jogcím megerősítése, hiszen új jogcímet a fenti­ek szerint bevezetni nem szabad a fellebbezés során, a II. fok pedig a semmissé­2° qui laborant gravi defectu discretionis iudicii circa iura et officia matrimonialia essentialia mutuo tradenda et acceptanda; 3° qui ob causas naturae psychicae obligationes matrimonii essentiales assumere non valent. 30 LEGA, - BARTOCCETTI, Commentarius III, 3-6. 31 Can. 1891. - § 1. In gradu appellationis non potest admitti nova petendi causa, ne per modum quidem utilis cumulationis; ideoque litis contestatio in eo tantum versari potest ut prior sententia vel confirmetur, vel reformetur sive ex toto sive ex parte. 32 Can. 1726. - Obiectum seu materia iudicii constituitur ipsa litis contestatione, seu formali conventi contradictione petitioni actoris, facta animo litigandi coram iudice. 33Can. 1731. - Lite contestata: l.° Haud licet actori libellum mutare, nisi, reo consentiente, iudex, iustis de causis, censeat mutationem esse admittendam, salva semper reo compensatione damnorum et expensarum, si quae debeatur. Libellus non censetur mutatus, si coarctetur aut mutetur probationis modus; si minuantur aut petitio aut accessoria petitionis; si facti adiuncta in libello pridem posita ita illustrentur, compleantur aut emendentur, ut controversiae obiectum idem remaneat; si in locum rei petatur pretium, foenus aut aliquid aequivalens. 34 „Art. 229. § 2. Idem ius competit sive promotori iustitiae, si interfuerit, sive parti, quae praefata sententia se gravatam senserit.” 35 „Art. 212. § 2. Defensor autem vinculi a prima sententia, matrimonii nullitatem declarante, ad superius tribunal provocare tenetur intra legitimum tempus; quod si facere negligat, auctoritate praesidis compellendus est (cfr. can. 1986).”

Next

/
Oldalképek
Tartalom