Kánonjog 3. (2001)
JOGSZABÁLYOK - Új jogszabályok III. Az Apostoli Szentszék főbb dokumentumai, 1999. VII. 17-2001. V. 4.
KÁNONJOG 2 (2000) 57-64. Jogszabályok ÚJ JOGSZABÁLYOK III. Az Apostoli Szentszék főbb dokumentumai 1999. VII. 17-2001. V. 4. (A kihirdetés szerint) 1. Conventio inter Apostolicam Sedem et Rempublicam Cazakistanam, 1998. IX. 24, in AAS 92 (2000) 316-328. Tartalma: A Szentszék és a Kazahsztáni Köztársaság közötti egyezmény, mely szabályozza a kétoldalú kapcsolatokat. Állandó jelleggel meghatározza a katolikus egyház és intézményei jogi helyzetét Kazahsztánban. Biztosítja a kölcsönös cselekvési szabadságot, a kánoni normáknak és az állami törvényeknek megfelelően. A megegyezés rögzíti, hogy a katolikus egyház folytathat szociális, oktatói, egészségügyi és karitatív tevékenységet, garantálja a tömegkommunikációs eszközök használatának jogát, biztosítja a hívek számára a lelki ellátást a kórházakban és a börtönökben, továbbá a katolikus egyház számára a lelkipásztori küldetése ellátásához szükséges anyagi javak birtoklását 2. Ioannes Paulus II, Alloc, ad Romanae Rotae iudices et administros, 2000. I. 21, in AAS 92 (2000) 350-355. Tartalma: Évi pápai beszéd a Rota Romana bíráihoz és tisztségviselőihez. Az egyház alapvető kötelessége, hogy újra erőteljesen hirdesse a házasság felbonthatatlanságának tanát, és ennek értékét illetően minden olyan kételyt eloszlasson, amelyet egyes teológiai- egyházjogi kutatásokra épülő vélemények fakasztanak. Természetesen az egyház, miután a jogosult egyházi bíróság megvizsgálta a helyzetet, kimondhatja a 'házasság semmisségét', vagyis azt, hogy az a házasság soha nem létezett, és ebben az esetben a felek szabadon házasságot köthetnek. A semmisség kinyilvánítása az egyházi törvénykönyvben felsorolt okok alapján nem állhat ellentétben a felbonthatatlanság elvével. Szól a pápa hatalmának korlátáiról, a megkötött és elhált házasságokat illetően, amelyet „semmiféle emberi hatalom és semmiféle ok nem bonthat fel, kivéve a halált”. Ennek ellenére terjedőben van az a nézet, miszerint a római pápa, mint Krisztus isteni hatalmának helytartója, nem emberi hatalom birtokosa, tehát egyes esetekben hatalma kiterjedhetne a megkötött és elhált házasságok felbontására is. A kételyek eloszlatására le kell szögezni, hogy a megkötött és elhált házasságot soha nem lehet felbontani, még a római pápa hatalmával sem. Világos tehát, hogy a római pápa hatalmának ki nem terjesztése a megkötött és elhált házasságokra, az egyházi Magisztérium által tanított végleges tan, akkor is, ha nem hirdették ki ünnepélyesen hivatalos megnyilatkozás révén. Ezt a tant ugyanis a római pápák kifejezetten és kategoriku
