Kánonjog 3. (2001)
TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: A CIC 1098. kánonjának jogtörténeti előzményei
38 ViGH Annamária s nem másképp. E nélkül is létrejött volna a jogügylet, de más feltételek mellett, mint például alacsonyabb ár, vagy más fizetési körülmények. A szakirodalom dolus causam dans helyett gyakran dolus principálist említ. III. A RÓMAI JOG HATÁSA 1. A római jogi alapelvek átvétele A bibliai források a dolusxó\ mindig mint morálteológiai kategóriáról beszélnek. Ennek a gondolkodásmódnak a folytatása mutatkozik meg az Egyházatyáknál is. Szent Ágoston, aki a latin Egyházatyák között a legnagyobb, gyakran szól beszédeiben a dolusró\ mint hazugságról16. Ugyanígy vélekedik sevillai Izidor, aki a dolus klasszikus definícióját morálteológiai nézőpontból vizsgálta.17 * 19 A dolus jogügyletek megkötésére vonatkozó római jogi szabályozásai a Decretum Gratianiban (1140), valamint a dekrétumokban és azok glosszált változataiban csak töredékeikben lelhetők fel. Amit tisztán vettek át, az a következő elv: Dolus causam dans, actus iuridicusbals torkollik, amely ipso iure semmis. A másik elv: quod dolus nemini patrocinari'9. Később, 1250 körül a római jog alapelvei közül elfogadták azokat, amelyek a bonae fidei és a stricti iuris szerződések közti különbségeket érintik.20 Ez a különbségtétel azon szerződések érvényességének eldöntésekor fontos, amikor egy adott szerződés dolus befolyása alatt köttetik meg. 2. Dolus in spiritualibus A római jogi elvek átvételében jelentősebb kivételek a következők: néhány bona fidei alapján kötött szerződés a spiritualités területén, nem pedig az egyébként használatos szerződésjogi elvek alapján ítéltetik meg. Itt az Egyház a saját útját követte. A kánonjogászok alakították ki a dolus in spiritualibus elméletét. Annak ellenére, hogy az Egyház a kortársaknál minden csalást elutasított, néhány spirituáliánál a dolus nincs hatással a szerződés érvényességére.21 Ennek a korszaknak a kánonjoga a spiritualitas fogalmán a következőket értette: azokat a szentségeket és cselekedeteket, amelyek segítségével - az, aki 16 „Quid enim aliud est loqui dolum, nisi aliud labiis promere, cum aliud claudatur in pectore?” „Dolus ergo quid est? Quando agitur aliud simulatur.” Augustinus, Sermones, XVI, 4, Migne, PL 38, 123, Migne, PL 38, 45. 17 „Dolus animo fit insidiae loco, sive telo, fraus circa fidem mutuam.”, sevillai Isidoras Hispalensis, De differentiis verborum, I, 143, Migne, PL 83, 25. 111 Glossa ordinaria C. 20,3,5, in v. „perseverant cogantur”: „Sed quare hoc est, cum ecclesia non debeat fraudem facere in suis contractibus. Et contractus dolo initus, nullus est ipso iure?” 19 Glossa ordinaria C.30,1,4, v. fallaciam". 20 Glossa ordinaria X.2,25,6, v. „bonaeßdei”. 21 Panormitanus, Commentaria in X,3,17,3,n.7: „Sed excipe causam: Quando dolus intervenit in spiritualibus. Nam talis dolus non annullat actum, neque potest excipi, quando fuit inductus ad bonum.”
