Kánonjog 3. (2001)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Néhány megjegyzés a házassági semmisségi ügyek illetékességi címeit illetően, különös tekintettel az 1673. kánon 3-4. pontjaira
24 Kuminetz Géza 2. Egy deklaráció az 1673. k. 4. -re (a legtöbb bizonyíték fóruma) vonatkozik, s 1989-ben került kibocsátásra. A deklaráció először jelzi a feltételek irritáló jellegét, majd hozzáteszi, hogy ezek lényegi és nem pusztán formális értelemben értelmezendők, akár a bizonyítékok mennyiségét, mind pedig minőségét tekintve. Továbbá hangsúlyozza, hogy nem elégséges bármiféle bizonyíték, hanem a legtöbb bizonyítékra van szükség, s nem elégségesek csak a felperes által beterjesztett bizonyítékok. A bírósági helynöknek lelkiismerete szerint kell értékelnie a körülményeket, mielőtt beleegyezését adná. Ezért joga van megkapni és összegyűjteni mindazokat az információkat, melyek az ügyre vonatkoznak, s ilyen irányú kérései nem a bizalmatlanság jelei, hanem teljességgel jogosak. Főleg azt kell értékelnie, hogy az alperes kellőképpen tudja-e magát védeni a legtöbb bizonyíték bírósága előtt, pl. nyelvi, távolsági okok miatt. A védelemhez való jog nem csak azt követeli, hogy az alperest meghallgassák, hanem azt is, ha így akarja, megismerhesse az ellene felhozott bizonyítékokat (felperes részéről és a hivatalból összegyűjtötteket). Ahhoz hogy az alperes kifogást tehessen, joga van a dolog természetéből következően ahhoz, hogy kérje és megkapja az ügyre vonatkozó kellő információkat, pl. a percímet, a beterjesztett bizonyítékokat, stb. A Signatura szentesíti továbbá azt, hogy ha nincs bírósági helynök az alperes lakóhelyén, akkor a megyéspüspök feladata a beleegyezés megadása, illetve előzetesen az ügy mérlegelése. Ezen válaszok, határozatok és deklarációk fényében mondható az, hogy a kánon értelme világos. Marad tehát a helyes alkalmazás kötelezettsége. VI. Néhány záró (összefoglaló) észrevétel 1. Az egyház lelkipásztori tevékenysége mindhárom feladatot magába foglalja, beleértve a munus regendi-t is. A három munus szoros kapcsolatban van egymással. Egymástól elválaszthatatlanok. Ez a törvényhozó számára világos, és a törvényhozás tulajdonképp nem is tesz mást, mint összehangolja ezt a három és hármas feladatot. Az eljárásjog, az illetékességi címek védelmezik az egyház házassággal kapcsolatos tanítását, a házasság szentségi jellegét. Ezen a területen úgy tűnik, hogy a munus regendi bizonyos értelemben alárendelődik a munus docendi-nek és a munus sanctificandi-nak. 2. Minthogy az 1673. k. 3-4. pontjai kivételt tartalmaznak, szorosan értelmezendők, sőt a törvényhozó érvénytelenítő záradékot is kapcsolt hozzájuk. A CIC által bevezetett új illetékességi címek gyorsabbá és rugalmasabbá teszik az igazságszolgáltatást a házassági semmisségi perek esetében, s keresik az egyensúlyt a favor fori partis conventae, a favor veritatis és a favor boni publici között, kerülve az új címek esetében a visszaélések lehetőségét. Amint megjegyzi A. Stankievicz: Jóllehet a felperes fóruma a lelkek üdvösségéről gondoskodni köteles, ugyanakkor ez a szituáció az alperes számára kellemetlenségekkel járhat. Ennek elkerülése végett az 1673. k. 3. pontja két feltételt szab, ami a felperes fórumát valamiképp korlátozni szándékozik.15 Az új CIC kihirdetése óta nem 15 A. STANKIEWICZ, Responsa pontificiae Commissionis iuris canonici, in Periodica de re canonica 11 (1988) 164.
