Kánonjog 3. (2001)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Néhány megjegyzés a házassági semmisségi ügyek illetékességi címeit illetően, különös tekintettel az 1673. kánon 3-4. pontjaira
Néhány megjegyzés a házassági semmisségi címeket illetően 25 került sor újabb illetékességi címek bevezetésére. Ez a tény is jelzi a törvényhozó szándékát, hogy ragaszkodik az érvényben levő címek kizárólagosságához, sajátos stabilitásukhoz. Egy másik körülmény: a házassági semmisségi perek esetében nincs lehetőség a peregyezségre, mivel e tárgy a közérdekhez tartozik és a felek a kötelékről sem rendelkezhetnek szabadon. Az illetékességi címek tehát központosítottak, kimerítő módon felsoroltak. Egyfajta fenntartásról van szó a törvényhozó részéről. Elméletileg alsóbb hatóság is bevezethetne más illetékességi címeket, ezt viszont a törvény jogosan nem engedi meg, s a mondottak fényében a törvényrontó jogszokások sem lennének eltűrtek, mivel a törvényhozó ésszerűtlennek tartaná azokat. Mindent összevetve tehát úgy tűnik, igaza van Ochoa-nak: az illetékességi címek nem puszta eljárási előfeltételek, hanem valami többről van szó. 3. Ami pedig a Dikasztériumok közbeléptét illeti, ezek megerősítik a feltételek invalidáló jellegét és megvilágítják a „degat” és „pleraeque probationes” kifejezések valódi értelmét. 4. A feltételek tovább szűkítik az elvtől (a felperes az alperes fórumát követi) való eltérés lehetőségét. Mindkét félnek ugyanazon püspöki konferencia területén kell lakóhellyel rendelkeznie. Ezen megszorítások értelme az, hogy biztosítsák a védelemhez való jogot, mely nyelvi, kulturális különbözőségek miatt veszélybe kerülhet. 5. Ökumenikus szempontból a hatályos jog, ellentétben a korábbi fegyelemmel, nem tulajdonít jelentőséget annak a ténynek, hogy a felek nem katolikusok, vagy nem megkereszteltek-e. 6. A bíróságok személyzetének feladata, hogy a perbe bocsátkozás előtt megadják a szükséges és elégséges információkat a feleknek, főleg az alperesnek, nehogy a védekezéshez való jog sérüljön. Ezért a beleegyezés adása nem pusztán formális dolog. Ezen szempontok érvényesítését szolgálhatja az, ha a megyéspüspök fenntartja magának a beleegyezés megadásának jogát, vagy hanyagság esetén büntetheti a bíróság személyzetét. 7. Az egyházi bíróságok sokszor nem képesek hatékonyan működni, pl. a bírók nem rendelkeznek a jog által megkövetelt akadémiai fokozatokkal (legalább licencia), vagy a személyzet nem az egyház szellemében végzi feladatát, a törvények ismerete ellenére, ignorálva az elvet: Sentire cum Ecclesia. Bizonyos zavar van a bíróságainkon, mivel az illetékes elöljárók nem veszik tekintetbe kellőképpen a munus regendi fontosságát. Ezen bajok elkerülése végett mit tehetünk az eljárásjog területén? Első lehetőség: Ha egy egyházmegye gyakorlatilag nem képes bíróság létesítésére, akkor az Apostoli Szignatúrától kérni lehet azt a kegyet, hogy terjessze ki valamelyik közeli bíróság illetékességét erre a területre is. A Szignatura megfelelő ok esetén mindig megadja ezt a kegyet. Második lehetőség: Ha egy bíróság nem képes megfelelő módon ellátni feladatát, s nincs is remény a javulásra, akkor kérni lehet a Szignatúrától az egyházmegyeközi bíróság, legalábbis a házassági semmisségi perek esetére, létesítésének jóváhagyását. A Szignatúra kedvez ennek a lehetőségnek, ahogy azt cikkeiben többször kiemelte Z. Grocholewski.
