Kánonjog 3. (2001)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Néhány megjegyzés a házassági semmisségi ügyek illetékességi címeit illetően, különös tekintettel az 1673. kánon 3-4. pontjaira
18 Kuminetz Géza dik a hívek jogainak tekintetbevételére és védelmére... a házassági semmisségi perek esetében tehát nem egyszerűen a vélt házasok jogainak védelméről van szó, hanem főleg a szentség védelméről, mely kegyelemforrás és a házastársak, valamint az egyház megszentelésének eszköze és az egyház általa létesül és növekszik”.2 Ennyi előzetes után 6 részre szeretném osztani előadásomat: 1. Először röviden tárgyalnék a iurisdictio fogalmáról, tekintettel a bírói hatalomra; 2. Másodszor pontosítom az illetékességi címeket a házassági semmisségi perek esetében; 3. Harmadszor: röviden ismertetem az 1673. k. kialakulásának történetét; 4. Negyedszer: Elemezni fogom az 1673. k. tartalmát, különös tekintettel a 3-4. pontokra; 5 Ötödször: szeretnék emlékeztetni a Törvény magyarázó tanács és az Apostoli Signatura a témába vágó főbb válaszaira, nyilatkozataira; 6. Végül néhány összefoglaló-értékelő észrevételt fogok tenni. I. A JURISDICTIO FOGALMA Az egyházban a hatalom egyetlen, szent, de különböző szektorokat különböztetünk meg benne. A legfontosabb két szektor: a kormányzati és a rendi hatalom. A kormányzati hatalom mindazt a hatalmat magába foglalja, mely a hatóság számára szükséges ahhoz, hogy a közösséget a célja felé irányítsa. A kormányzati hatalom további három részre bontható: törvényhozói, bírói és végrehajtói hatalomra. A bírói hatalom tehát része a kormányzati hatalomnak, s az a feladata, hogy a jog alapján igazságot szolgáltasson, vagyis hogy törvényes módon jogvitákat eldöntsön. A házassági semmisségi perek esetében e viták eldöntését az egyházi bíróságok döntik el, tehát a bíróságok vannak felruházva a bírói hatalommal. Mármost az a kérdés, hogy a sok bíróság közül melyik ítélkezhet, melyiknek kell ítélkeznie érvényesen és megengedetten egy adott konkrét esetben? Épp erre a kérdésre ad választ az illetékességi cím intézménye. II. AZ ILLETÉKESSÉG FOGALMA Megállapíthatjuk P. Gasparri-val, hogy a kompetencia fogalmát igen gyakran használják a jog területén, s egyike a legtöbb jelentéssel bíró kifejezésnek.3 Itt most Ochoa véleményének helyet adva azt mondjuk, hogy az illetékesség a konkrét esetre, a konkrét tárgyra, a konkrét személyekre, a konkrét területre, az eljárás konkrét fokára vonatkozó joghatóságot jelenti. így az illetékességi címek nem jelentenek önmagukban illetékességet, és nem is adják meg azt. Arra szolgálnak, hogy a konkrét esetben megkeressük és meghatározzuk a segítségükkel azt, hogy az adott esetben ki az egyedül illetékes eljárni az ügyben.4 Tudjuk, hogy a CIC-ben léteznek az un. általános illetékességi címek és a sajátosan a 2 Z. GROCHOLEWSKI, De ordinatione ac munere tribunalium in Ecclesia ratione quoque habita iustitiae administrativae, in Ephemerides luris Canonici 48 (1992) 76. 3 P. GASPARRI, Competenza in materia amministrativa, in Enciclopedia dei diritto, vol. 8, Milano 1961, 33. 4 OCHOA, / titoli (1. jegyzet), 137-139.
