Kánonjog 3. (2001)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Paphiány és lelkipásztori ellátás - Egyházjogi szempontok egy aktuális problémához
Paphiány és lelkipásztori ellátás 11 nik az egész Egyház. Hiszen Krisztus és az egész Egyház cselekménye a szentmise akkor is, ha éppen kevesen vannak rajta jelen. Ez a pillanatnyi eucharisztikus közösségben megjelenő Egyház viszont nem azonos a plébániával. Más kérdés, hogy ideális esetben, a plébániai közösség eucharisztikus közösség is. Azonban a gyakorlati életből tudjuk, hogy ma is túl nagyok a plébániáink ahhoz, hogy egyetlen szentmisén az egész plébánia összes híve ott legyen. Sajnos vannak olyan helyek is, ahol annyira kevesen gyakorolják a vallásukat, hogy egy szentmisén is elférnek. A plébániának viszont bár élőbb tagjai a templomba járók, tagja minden katolikus, aki annak területén lakik (518. k.). így, noha nem azonos a plébánia és a pillanatnyi eucharisztikus közösség, mégis az Eucharisz- tia az a kötelék, amely a plébánia híveit különösen is összefűzi egymással és a plébános személyével. Az 1983-as Codexben szintén megtaláljuk a zsinati meghatározást a plébániáról mint közösségről, amelyet a püspök egy papra bíz mint saját pásztorra, és amely általában területileg van körülhatárolva (515. k. 1. §; 518. k.).4 * Lehetséges azonban az is, hogy a plébániai közösséget a püspök nem területileg, hanem személyi szempontok alapján határolja körül (518. k.). Személyi plébániák alapítása elég gyakori, mégpedig különféle szempontok alapján. Lehetőség van erre pl. rítus szerint. Ez olyan egyházmegyékben aktuális, ahol ugyanarra a püspökre többféle sajátjogú rítus szerinti egyházhoz tartozó hívő is rá van bízva, mint saját pásztorra. A megyéspüspöktől különböző rítusú híveknek ugyanis az ilyen területeken nincs saját hierarchiájuk. Magyarországon ez nem a görögkatolikus hívek és a latin megyéspüspökök viszonyát érintő kérdés, hiszen a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Exarchátus saját plébániái lefedik az egész ország területét. Viszont pl. a budapesti örménykatolikus közösség az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik.s Számukra a Főegyházmegye tart fenn személyi jellegű plébániát. Itt tehát a rítus (vagy a keleti Codex szavával élve: a sajátjogú egyházhoz való tartozás) szerint nyer meghatározást a plébánia híveinek köre. A Codex személyi plébánia létesítésének szempontjaként említi a nemzetiséget és a nyelvet is (518. k.). Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében is vannak példák a nyelvi szempontból kijelölt plébániára. Ilyen pl. jelenleg a lengyel plébánia.6 A plébániai közösségről, azaz magáról a plébániáról azt állítja az Egyházi Törvénykönyv, hogy az jogi személy (515. k. 3. §). Képviselője, magánál a 4 Vö. COCCOPALMERIO, F., II concetto di parrocchia, in AAVV., La parrocchia e le sue strutture (II Codice del Vaticano II, 4), Bologna 1987, 73-80. sVö. Az Esztergomi Főegyházmegye névtára és évkönyve 1982, Esztergom 1982, 264-265 (önálló anyakönyvezés 1923-tól; a budapesti Örmény Katolikus Egyházközség 1922-ben alakult, 1947-ben pedig Mindszenty bíboros határozatával „personalis és territorialis hatáskörrel” felruházott önálló lelkészséggé vált). 6 A kőbányai lengyel lelkészség plébániai jogok (pl. önálló anyakönyvezés) nélkül alakult még 1908-ban, vö. Az Esztergomi Főegyházmegye névtára és évkönyve 1982, 308. Később azonban a krisztushívők valamelyik közösségének ellátására szóló pusztán lelkészi státusz (564. k.) helyett a főpásztor a lengyel hívekből személyi plébániát szervezett vö. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye névtára 1996, Budapest 1996, 31.
