Kánonjog 2. (2000)

TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok a Dionysio-Hadriana gyűjteményben

90

SzuROMi Szabolcs Anzelm

egyik legkiemelkedőbb gyűjteményére, az Anselmi Collectio Canonum-ra,31 vagy pedig a Decretum Gratiani-ra gondolunk.32 Természetesen az újabb gyűjteményekre az ókori zsinati anyagnak más latin verziója is befolyást gyakorolt,33 különösen a versio isidoriana (vagy hispana),34 mégis a későbbi gyűjteményekben az ókori kánonok leginkább a versio dionysiana szerint olvashatók.35

2. A püspökök letétele

A püspökök letételével kapcsolatos kérdések is kiemelten tárgyalásra kerülnek a gyűjteményben. Az Antiochiai Zsinat XIV. kánonjától a XVII. kánonig foglalkozik a kérdéssel. Ha egy püspököt különféle vádakkal illetnek, de a tartomány püspökei nem egységesek a kérdésben, akkor a metropolita kötelessége, hogy meghallgassa a szomszéd tartományok püspökeinek véleményét.36 A tartomány püspökeinek egyhangú ítélete azonban kötelez az ítélet meghozatalára.37 A XVI. kánon az olyan püspökök ellen lép fel, akik önhatalmúlag elfoglalnak egy éppen megüresedés alatt álló egyházmegyét, ezeket le kell tenni.38 Ennek ellentéte az a püspök, akit ugyan kineveztek egy egyházmegye élére, de nem akarja ellátni feladatát. Az ilyen püspököket a XVII. kánon kiközösítéssel bünteti, addig amíg az ügy nem rendeződik (zsinat, vagy kényszer hatására).39 A

31 A püspökök ordinálásához vö. VI. könyv cc. 32., 53. (THANER, F.(ed.), Anselmi Collectio Canonum una cum collectione minore, I-II. Oeniponte 196-1915. 284., 355.); vö. SZUROMI Sz., A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok az ‘Anselmi Collectio Canonum’-ban (Ph.D. értekezés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetében), Budapest 1999. 102-103.

32 A jelölt hitére és erkölcsösségére vonatkozóan vö. D 23 c. 2. A klerikusi fokozatokban való előrehaladáshoz vö. D 51 c. 5, D 52 c. un., D 59 cc. 1-4, D 61 cc. 1-5,10. A kérdésről bővebben: ERDŐ P., "A püspökök megválasztása a Decretum Gratiani szerint. A kijelölés kritériumai" in Teológia 1-2 (1996) 12-27.

33 MORDEK, H., II diritto canonico fra Tardo Antico e Alto Medioevo. La ‘svolta dionisiana' nella canonistica in La cultura in Italia fra Tardo Antico e Alto Medioevo (Atti del Convegno tenuto a Roma, Consiglio Nazionale delle Ricerche, dal 12 al 16 Novembre 1979), Roma 1981. 149-164. különösen: 158-161.

34 GAUDEMET, J., Les sources..., 76-79. STICKLER i.m. 45. LE Bras, G., L’age classique 1140-1378. Sources et théorie du Droit (Histoire du Droit et des Institutions de l’Eglise en Occident VII), Paris 1965. 18-21.

35 Vö. PLITZ, W.M., Gratian und Dionysius Exiguus in Studia Gratiana 1 (1953) 51-81. Landau, P., Gratian und Dionysius Exiguus ein Beitrag zur kanonischen Interpolationenkritik in Studia Gratiana 27 (1996) 271-284. MORDEK i.m. 162-163.

36 Vö. PLÖCHL, W.M., Geschichte des Kirchenrechts, II. Wien-München 1955. 120-121.

37 XCII. „Si quis episcopus de certis criminibus iudicetur, et contingat de eo provinciales episcopos dissidere, cum iudicatus ab aliis innocens creditur, reus ab aliis: pro totius abiguitatis absolutione, sanctae synodo placuit, ut metropolitanus episcopus a vicina provincia iudices alios convocet, qui eontroversiam tollant, ut per eos simul et per provinciales episcopos, quod justum visum fuerit, approbetur.” Uo. coi. 162.

38 XCIV „Si quis episcopus vacans in ecclesiam vacantem prosiliat, sedemque pervadat absque integro perfectoque concilio, hic abjicatur necesse est, etsi cunctus populos , quem diripuit, eum habere delegerit. Perfectum vero concilium illud est, ubi interfuerit metropolitanus antistes.” Uo. coi. 162.

32 XCV „Si quis eiscopus manus impositionem episcopatus acceperit, et, praese populo