Kánonjog 2. (2000)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A házasság kánonjogi arculata a történelemben

A HÁZASSÁG KÁNONJOGI ARCULATA A TÖRTÉNELEMBEN 35 maztak.64 A kor Egyháza küzdött az ellen az eddig elterjedt jelenség ellen, me­lyet vérfertőzésnek minősítettek, s amely a rokonok közti házasságkötésben állt (akár egyenes, akár oldalágon, a római számítás szerinti hatodik fokig), de je­lenthetett sógorok közti házasságot is. A zsinatok az ilyen házasságokat kiközö­sítéssel büntetik.65 Mégsem fogalmazzák meg egyelőre általános szabályként, hogy ez sajátosan egyházi bontó akadály. Bár olykor utalnak az Ószövetségre (Lev 18,6), úgy tűnik, hogy a kánonok nem tesznek mást, mint szankcionálnak egy olyan „akadályt” - hogy egy későbbi kor terminológiájával éljünk -, ame­lyet az „isteni jogból” vagy az állami jogból ismernek, de egyelőre nem létesíte­nek egyházkormányzati hatalmi intézkedéssel érvénytelenítő akadályokat. Egy harmadik probléma volt a klerikusok házassága kezdve a diakonátus, sőt olykor a szubdiakonátus fokozatától. Az ilyen házasságok tilosak és büntetendők vol­tak, de érvénytelenségüket akkor még nem rendelték el.66 Hasonló volt a helyzet a szerzetesek és a tisztaságra kötelezettséget vállaló szüzek és özvegyek házas­sága esetében is. Ez utóbbi házasságok érvénytelenségét sem rendelte el az általános szabály, bár olykor előírták, hogy az ilyen „feleket” el kell választani egymástól.67 2. A karoling kor A karoling korban a keresztény Nyugat nagy részén megvalósult a világi tör­vényhozás egysége. Ezt a törvényhozást immár konkrétabban befolyásolta az Egyház. A kapitulárék szerkesztésében is tetten érhető ez, hiszen ezeket a sza­bályokat a püspökök jelenlétében és részvételével fogadták el. A házasság elő­feltételei és megkötésének módja lényegében továbbra is a fentebb leírt germán jog befolyása alatt marad. Ám e korszak során a házasságkötés előfeltételeit tovább pontosítják.68 Különböző zsinatok jegyzékeket állítanak össze a vérfertő­zés miatt tilos házasságokról vagy általános elvet fogalmaznak meg arról, hogy tilos a rokonok házassága - esetenként hetedíziglen.69 * Jelentős lépés valósul meg azokban a kapitulárékban, melyek püspöki hatáskörnek minősítik a vérfertőzés megállapítását, amit a püspök ítélete után világi szankciókkal is sújtanak.711 A vérfertőző házasságok megelőzése így az Egyház feladata lesz, melynek úgy tesz eleget, hogy tanúkat hallgat meg a házastársak közötti vérrokonságról.71 így 64 GAUDEMET, Le mariage en Occident 99-100. 65 Cone. Agden. (506), can. 61; Cone. Toletan. (527), can. 5; Cone. Epaonen. (517), can. 30; Cone. Parisien. (557), can. 4; Cone. Turonen. (567), can. 21; Cone. Matisconen. (585), can. 18; Cone. Autessioduren. (590), cann. 27-32. 66 Vö. Cone. Veneten. (465), can. 21; G. ROSSETTI, II matrimonio del clero nella società altomedievale, in Matrimonio nella società altomedievale. Settimana di studio XXIV, Spoleto 1976, Spoleto 1977,1, 473-554. 67 Vö. pl. Cone. Turonen. (567). 68 Vö. J. IMBERT, Le temps Carolingiens (741-891). L’Église: la vie des fidèles, in (Histoire de Droit et des Institutions de l’Église en Occident V/2), Paris 1996, 15-55. 69 Vö. Conc. Roman. (721); Conc. Roman. (743), can. 6; Cone. Compendien. (757). 7(1 Vö. pl. Capitulare Haristallense (779), cap. 5; Capitulare missorum (805?), Capitulare missorum generale (802), cap. 35. 71 Conc. Foroiulien. (796-797), can. 8; vö. G. MATHON, Le mariage des chrétiens, Paris 1991,

Next

/
Oldalképek
Tartalom