Kánonjog 2. (2000)

KÖZLEMÉNYEK - II. János Pál pápa motu proprio kiadott apostoli levele: A püspöki konferenciák teológiai és jogi természetéről

104 Közlemények ház fölötti hatalma nem az egyes Püspökök részegyházak fölötti hatalmának összege; korábbi valóság, melyben az egyes Püspökök részesednek és az egész Egyházra vonatkozóan csak kollegiálisán képesek cselekedni. Csak a kollégium feje, a Római Pápa gyakorolhatja egyedül az Egyház fölötti legfőbb hatalmat. Más szóval „a püspöki kollegialitás a szó sajátos és szoros értelmében csak az egész Püspöki Kollégiumot illeti meg, mely mint teológiai alany oszthatatlan”,55 mégpedig az Úr kifejezett akaratából.56 E hatalom azonban nem uralom, hanem lényeg szerint szolgálati természetű, mert Krisztustól, a Jó Pásztortól ered, aki életét adja juhaiért.57 13. A részegyházak csoportosulásainak kapcsolata az őket alkotó egyházak­kal a keresztény élet közös hagyományának kötelékeire és az Egyháznak közös történelemmel, kultúrával, nyelvvel bíró embercsoportokban való meghonoso­dására alapszik. E kapcsolat nagyon különbözik az egyetemes Egyház és a rész­egyházak kölcsönös bensőségének kapcsolatától. Hasonlóképpen egy terület (nép, régió, stb.) püspökeinek szervei és az azo­kat alkotó Püspökök kapcsolata, bár mutat némi hasonlóságot, valójában nagyon különbözik a Püspöki kollégium és az egyes Püspökök kapcsolatától. A Püspöki Konferenciákban a Szentszékkel közösségben végzett püspöki szolgálat cselek­ményeinek kötelező ereje abból fakad, hogy a Szentszék hozta létre e szerveket és az egyes Püspökök szent hatalma alapján pontos illetékességet bízott rájuk. A püspöki szolgálat bizonyos cselekményeinek közös végzése arra szolgál, hogy megvalósítsa az összes Püspökök törődését az egész Egyházzal, ami sajá­tosan nyilvánul meg a többi, főként a szomszédos és szegényebb részegyháznak nyújtott testvéri segítségben,58 folytatódik az azonos földrajzi zóna püspökeinek közös erőfeszítéseiben és célkitűzéseiben az egyes Egyházak javának szolgála­tára.59 III. A Püspöki Konferenciák 14. A Püspöki Konferenciák a kollegiális szellem konkrét megvalósulásának egyik formája. A Kánonjogi Kódex, követve a II. Vatikáni Zsinat előírásait, pontos leírást ad róla: „A Püspöki Konferencia állandó intézmény: valamely ország vagy egy bizonyos terület püspökeiknek egyesülése. Benne ezek a Püs­pökök egyes lelkipásztori feladataikat közösen gyakorolják területük krisztus- hivői érdekében annak a nagyobb jónak az előmozdítására, amit az embereknek az Egyház ad. Ez az előmozdítás főként az apostoli tevékenységnek a kor és a hely adottságaihoz kellőképen alkalmazott formái és módszerei révén történik a jog előírásai szerint.”60 55II. János Pál pápa: Beszéd a Római Kúriához (1990. XII. 20-án), 6: AAS 83 (1991), 774. 56 Vö. LG 22. 57 Vö. Jn 10, 11. 58 Vö. LG 23; CD 6. 59 Vö. CD 36. 6<)CIC 447; vö. CD 38,1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom