Kánonjog 2. (2000)

KÖZLEMÉNYEK - II. János Pál pápa motu proprio kiadott apostoli levele: A püspöki konferenciák teológiai és jogi természetéről

Közlemények 105 15. A II. Vatikáni Zsinat világosan látta, hogy az erőknek a Püspöki Konfe­rencián belüli eszme-és tapasztalatcseréből fakadó összehangolására korunknak szüksége van, hiszen „napjainkban nem ritka, hogy Püspökök csak úgy tudják hivatalukat megfelelően és gyümölcsözően ellátni, ha egyre nagyobb egyetér­tésben szorosan együttműködnek más püspökökkel.”61 Lehetetlen kimerítő felso­rolást adni az együttműködést igénylő témákról, de mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a hit és az erkölcs védelme és előmozdítása, a liturgikus könyvek fordítása, a hivatásgondozás és papnevelés, a kateketikai segédeszközök, a katolikus egyetemek és egyéb nevelőintézetek támogatása, az ökumenikus törekvések, a polgári hatóságokkal való kapcsolattartás; az emberi élet, a béke, az emberi jogok védelme úgy, hogy ezeket a polgári törvényhozás is tartsa tiszteletben, a társadalmi igazságosság előmozdítása, a tömegtájékoztató eszközök használata, stb. olyan területek, melyek valóságosan ösztökélik a Püspökök közös cselekvé­sét. 16. A Püspöki Konferenciák rendes körülmények között országosak, azaz egy nemzet püspökeit foglalja magába,62 mert a közös kultúra, hagyományok és történelem kötelékei, valamint az egy nemzethez tartozó polgárok közötti tár­sadalmi kapcsolatok sokkal komolyabb együttműködést követelnek a terület Püspökségének tagjai között, mint amit egy másik terület egyházi viszonyai igényelnek. Mindazonáltal a kánoni törvény szerint „létesíthető Püspöki Konfe­rencia kisebb vagy nagyobb terület számára is oly módon, hogy csak egy bizo­nyos területen lévő egyes részegyházak püspökeit foglalja magában, vagy kü­lönböző országokban lévő részegyházak főpásztorait egyesítse”.63 Ebből követ­kezik, hogy lehetségesek Püspöki Konferenciák más területi vagy nemzetközi szinten is. Egy konferencia kisebb vagy nagyobb területét igénylő körülmények, személyek és tények megítélése az Apostoli Székre tartozik. Ugyanis „egyedül a legfőbb egyházi hatóság joga, hogy az érdekelt Püspökök meghallgatása után Püspöki Konferenciákat létesítsen, megszüntessen vagy megváltoztasson.”64 17. Mivel a Püspöki Konferenciák rendeletetése az, hogy egy adott terület részegyházai közjavát szolgálja azoknak a Pásztoroknak együttműködése által, akiknek lelkipásztori gondjára a terület hívei rá vannak bízva, minden egyes konferenciának magában kell foglalnia a terület össze megyéspüspökét és azokat akik jogban egyenrangúak velük, továbbá a koadjutor és segédpüspököket és azokat a címzetes püspököket, akik az adott területen az Apostoli Szék vagy a Konferencia megbízásából valami különleges feladatot teljesítenek.65 A Püspöki Konferencia teljes ülésén megyéspüspököknek és azoknak akik jogban velük egyenrangúak, továbbá a koadjutor püspököknek döntő szavazati joga van; mégpedig magánál a jognál fogva és a Konferencia statútumai nem ren­delkezhetnek másként.66 A Püspöki Konferencia elnöke és alelnöke csak a me­61 CD 37. 62CIC 448, 1. § 63 448 2. § 64 449. 1. § 65 Vö. 450, 1. § 66 Vö. 454, l.§

Next

/
Oldalképek
Tartalom