Kánonjog 2. (2000)
KÖZLEMÉNYEK - II. János Pál pápa motu proprio kiadott apostoli levele: A püspöki konferenciák teológiai és jogi természetéről
Közlemények 103 saját Egyházukat, mint az egyetemes Egyház egy részét, nagyban szolgálják az egész misztikus test javát, mely a részegyházak teste is.”47 A megyéspüspökök nem csupán a részegyházak jó egyházkormányzatával szolgálják az egyetemes Egyház javát, hanem tanításukkal és megszentelő tevékenységükkel is. Kétségtelen, az egyes Püspökök mint a hit tanítói csak az egész Püspöki Kollégium cselekményével szólnak a hívők egyetemes közösségéhez. Ugyanis csak a lelkipásztori gondjára bízott hívők kötelesek a Megyéspüspök Krisztus nevében kimondott ítéletét elfogadni hit és erkölcs dolgában és a lélek vallásos engedelmességével ragaszkodni hozzá. „A római pápával közösségben tanító püspököket mindenkinek úgy kell tisztelnie, mint az isteni és katolikus igazság tanúit”.48 és tanításuk, amennyiben hűségesen közvetíti és világítja meg a hitet és életre alkalmazását, nagyon javára van az egész Egyháznak. Egy-egy püspök is, amennyiben „a legfőbb papság kegyelmének sáfára”49 * a megszentelésben, nagy mértékben hozzájárul az Egyház Istent dicsőítő és az embereket megszentelő tevékenységéhez. Ez Krisztus egész Egyházának műve, aki maga cselekszik minden olyan törvényes liturgikus cselekményben, melyet a püspökkel közösségben és az ő irányítása alatt végeznek. 12. Amikor egy terület püspökei valamilyen lelkipásztori tevékenységet közösen végeznek híveik érdekében, a püspöki szolgálat e közös végzése konkrét valósággá teszi a kollegiális szellemet (affectus collegiatis-t),5(l ami „a püspökök együttműködésének a lelke regionális, nemzeti és nemzetközi szinten”.51 Mindazonáltal soha nem ölti magára a Püspökök rendje - mint az egész Egyház fölötti legfelső hatalom alanya - cselekményeinek kollegiális jellegét. Nagyon különböző ugyanis az egyes Püspökök és a Püspöki Kollégium; illetve az egyes püspökök és a közös lelkipásztorkodás érdekében létrehozott szervek közötti kapcsolata. A püspöki testület cselekményeinek kollegialitása ahhoz a tényhez kötődik, hogy „az egyetemes Egyházat nem lehet úgy felfogni, mintha a részegyházak összessége vagy ezek szövetsége lenne”.52 Nem a részegyházak kommuniójának eredménye, hanem lényege szerint misztérium, a létben és az időben megelőz minden részegyházat”.53 Hasonlóképpen a Püspöki Kollégium nem tekinthető a részegyházak megyéspüspökei összességének, sem kommuniójuk eredményének, hanem mint az egyetemes Egyház lényeges eleme a részegyházak vezetői feladatát megelőző valóság.54 Ugyanis a Püspöki kollégium egész Egy47 Uo. 48 LG 25. 49 LG 26. 5(1 Vö. LG 23. 51 Püspöki Szinodus 1985., Zárójelentés II, C, 5: L'Osservatore Romano 1985. XII. 10, 7. 52II. János Pál pápa: Deszéd az USA püspökeihez (12987, IX. 16-án) 3: Insegnamenti, X, 3,(1987)555. 53 Vö. Hittani Kongregáció: Communionis notio levele (1992. V. 28),9: AAS 85(1993)843. 54 Többek között, miként mindannyian tudjuk, sok püspök van, akik püspöki feladatokat látnak el, de nem fejei részegyháznak.
