Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az anyagi javak hierarchiája a hatályos egyházi jog tükrében
72 Kuminetz Géza II. 2. A világi krisztushívők javai8 A világi krisztushívők kötelesek anyagi javaikat is a 225. 226. és 227. kánonok szellemében igazgatni. Egyrészt az életnek az evilági dolgok rendjéhez tartozó9 szektorait kötelesek az evangélium szellemével átitatni, másrészt javaiknak egy részét kötelesek az egyház sajátos céljaira fordítani. Az 1262. kánon rendelkezése elsősorban a világi krisztushívőkre vonatkozik, tekintettel arra, hogy a klerikusokra más előírás érvényes.10 11 II. 3. A klerikusok javai11 A klerikusok javai szintén megtartják magánjellegüket, ám a törvényhozó egyrészt szűkítette a klerikusok javaikkal történő rendelkezését, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenységre (285. és 286. kánonok), másrészt pedig felszólította őket előírva, hogy tisztes megélhetésük feletti javaikat az egyház javára, valamint a segítő szeretet cselekedeteire fordítsák. Ez a világi krisztushívőkre vonatkozó előírások tükrében fokozottabb kötelessége a klérusnak. Egészen pontosan így hangzik a 282. kánon: „A klerikusok éljenek egyszerűen, és tartózkodjanak mindentől, ami hiábavalóságnak tűnik (1§). Azokat a javakat pedig, amelyeket egyházi hivataluk gyakorlása alkalmából szereztek, és amelyek tisztes megélhetésüknek és állapotuk összes sajátos kötelezettségei teljesítésének fedezése után megmaradnak, fordítsák az egyház javára és a segítő szeretet cselekedeteire (2§).” A klérus is hasonló formában fordíthatja javait az egyház javára, mint a világi krisztushívők, hacsak a részleges jog mást elő nem ír, pl. a vég- rendelkezéssel kapcsolatban.12 II. 4. Egyházi célra szánt javak természetes személy tulajdonában13 Az eddig említett javak közös sajátossága abban áll, hogy tulajdonosaik természetes személyek,14 akik szabadon, azaz a jog előírásaival nem ellenkező módon rendelkezhetnek velük. Ahogy megfigyelhető, az egyház illetékessége egyre jelentősebb, attól függően, hogy milyen személy tulajdonát és milyen címen képezik bizonyos javak. A felsoroltaknál némileg fokozottabb jogok illetik és egyúttal fokozottabb kötelességek terhelik az egyházat főképp a kegyes in8 P. A. Bonnet—Gf. Ghirlanda, De christifidelibus. De eorum iuribus, de laids, consociationibus. Adnotationes in Codicem, Romae 1983, 45-51. 9 „Az evilági dolgok rendjéhez tartoznak „az élet és a család javai, a kultúra, a gazdaság, a művészet, a foglalkozási ágak, a politikai közösségek intézményei, a nemzetközi kapcsolatok” (AA 7b) stb. in Az Egyházi Törvénykönyv. Szerkesztette, fordította és a magyarázatot írta Erdő P., Budapest 1986, 229. G. Feliciani, Béni culturali, in Nuovo dizionario di Diritto Canonico, C. Corral-V. de Paolis-Gf. Ghirlanda (a cura di), Milano 1993,95-97. 10 De Paolis, / beni (vö. 3. jegyzet), 105-108. 11 D. Mogavero, / ministri sacri o chierici. in // diritto net mistero della Chiesa (Quaderni di Apollinaris 9), II, Roma 1990, 119. 12 Az Egyházi Törvénykönyv (vö. 9. jegyzet), 873. 13 De Paolis, Dimensione (vö. 5. jegyzet), 96-97. 14 L. Vela, Persona fisica, in Nuovo dizionario (vö. 9. jegyzet) 790-795.
