Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az anyagi javak hierarchiája a hatályos egyházi jog tükrében
AZ ANYAGI JAVAK HIERARCHIÁJA A HATÁLYOS EGYHÁZI JOG TÜKRÉBEN 71 II. AZ ANYAGI JAVAK RÉTEGZŐDÉSE AZ EGYHÁZ KARIZMATIKUS- INTÉZMÉNYES KÖZÖSSÉGÉBEN5 6 11.1. A krisztushívők (laikusok, klerikusok) anyagi javai' A krisztushívők javai szigorúan magánjavak. Az egyházi hatóság nem rendelkezhet e javak felett, sőt még csak felügyeleti joga sincs. Mégis joggal állíthatjuk, hogy e javak is kapcsolatban állnak az egyház céljaival, mivel a CIC 210. kánonja szerint minden krisztushívő köteles szent életet élni, az egyház erősödésén és megszentelődésének előmozdításán fáradozni. A CIC 222-ik kánonja pedig a következőképp rendelkezik: „ A krisztushívők kötelesek hozzájárulni az egyház szükségleteinek kielégítéséhez, hogy annak rendelkezésére álljon, ami az istentisztelethez, az apostoli és jótékonysági munkához, valamint a szolgálattevők tisztes ellátásához szükséges. (1§) Kötelesek a társadalmi igazságosság előmozdítására, valamint arra is, hogy Isten parancsát szem előtt tartva saját jövedelmükből segítsék a szegényeket.” (2§) A szülők elidegeníthetetlen joga és kötelessége a gyermek(ek) nevelése, továbbá a társadalmi életben a krisztushívők számára követendő az egyház szociális tanítása. A 222. kánon előírását alkalmazzák a konkrét helyzetekre a következő 1261. 1262 és 1263. kánonok. Az 1262. kánon szerint a püspöki kar irányelvként elrendelte: az egyházi szükségletekhez a hívők az évi átlagkeresetük 1%-ával járuljanak hozzá.7 A törvényhozó tehát sajátos előírásokat adott az összes krisztushívő számára saját javaik felhasználását illetően. E célok szintén tükrözik az egyház szemléletét, de e feladatokat elsősorban a krisztushívőknek mint krisztushívőknek kell megvalósítaniuk. Javaikkal saját belátásuk szerint, a fenti kötelezettségek figyelembevételével rendelkeznek. E feladatok mellett figyelniük kell az egyház sajátos céljaira is, vagyis az istentisztelet, az apostoli munka és a szent szolgálattevők szükségleteire. Az egyházi hatóság tehát nem rendelkezhet és még csak felügyeletet sem gyakorolhat e javak felett, mégis a maga globalitásában kötelezettségeket ró e javak felhasználását illetően az összes katolikus krisztushívőre. Ha a krisztushívő egyéni módon, azaz nem társas formában kíván javaival az egyház szándékára rendelkezni, ezt a következő formákban teheti meg: élők közötti vagy halál esetére szóló adományozás, végrendelkezés, alapítványok támogatása, stb. E javak lennének tehát az anyagi javak hierarchiájának első fokán abban az értelemben, hogy jogilag a leglazábban kötődnek az egyházhoz, mint látható, alkotmányosan rendezett társasághoz. 5 V. De Paolis, Dimensione ecclesiale dei beni temporali destinati a fini ecclesiastici, in Periodica de re canonica 84 (1995) 77-103. 6 J. Hervada, / fedeli cristiani, in Codice di Diritto canonico, P. LombardÍa-J. I. Arrieta (a cura di), I, Roma 1986, 185, 191-192; G. Dalla Torre, / fedeli, in V. Pinto (a cura di), Commento al Codice di Diritto Canonico (Studia Urbaniana 21), Roma 1985, 117, 127; L. Chiappetta, II Codice di Diritto Canonico. Commento giuridico-pastorale, I, Napoli 1988, 276-277, 285-286. 7 A Magyar Püspöki Konferencia kiegészítő szabályai az Egyházi Törvénykönyvhöz, Budapest 1994, 9.
