Kánonjog 1. (1999)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A bíró erkölcsi bizonyossága az ítélet kimondásakor

22

Erdő Péter

sa". Az erkölcsi bizonyosság fogalmának használata a Kongregáció részéről hosszú előtörténetre tekint vissza, mely a moralisták és kánonjogászok kazuisztikus vitáinak során haladt előre, és azt vizsgálta, hogy milyen erkölcsi kötelességei vannak a bírónak az ítélet meghozatalának pillanatában. Kulturális háttérként tehát szem előtt kell tartanunk a XVII-XVIII. század moralistáinak egész vitáját a biztos lelkiismeretről és az erkölcsi kételyek megoldásának alapelveiről11 12 13.

Az erkölcsi bizonyosság értelme az 1917-es C1C 1869. kánonjában pápai tekintélyű megvilágítást kapott XII. Pius 1942. október 1-én elhangzott híres rotai beszédében, mélyben kijelentette:

Az abszolút bizonyosság és a majdnem-bizonyosság vagy valószínűség mint két szélsőség között helyezkedik el az az erkölcsi bizonyosság, amelyről általában a bíróságotok elé terjesztett kérdésekben szó van, és amelyre itt főként utalni kívánunk. Ezt pozitív oldalról az jellemzi, hogy kizár minden megalapozott és ésszerű kételyt, és így tekintve lényegileg különbözik az említett majdnem-bizonyosságtól; negatív oldalról viszont meghagyja az állítás ellenkezőjének abszolút lehetőségét, és ebben különbözik az abszolút bizonyosságtól".

Ennek a pápai nyilatkozatnak alapján Orio Giacchi rövid tudományos meghatározást adott az erkölcsi bizonyosságról. Ez szerinte "a bíró olyan értékelése, mely ellen nincs ésszerű ok a kételyre"14.

b. A hatályos jogban

A latin Egyház hatályos törvénykönyve továbbra is állítja, hogy az ítélet kimondásához a bírónak erkölcsi bizonyosságra van szüksége. Kijelenti:

1608. k. E (j. Bármely ítélet kimondásához szükséges, hogy a bíró lelkében erkölcsi bizonyosság legyen az ítélettel eldöntendő dolgot illetően.

2. íj. Ezt a bizonyosságot a bírónak az iratokból és a bizonyítékokból kell merítenie.

3. íj. A bizonyítékokat pedig a bírónak kell értékelnie lelkiismerete szerint, az egyes bizonyítékok bizonyító erejéről szóló törvénybeli előírások megtartásával.

4. §. Az a bíró, aki nem tudta elérni ezt a bizonyosságot, mondja ki ítéletében, hogy nem bizonyult be a felperes joga, és bocsássa el felmentőleg az alperest, hacsak nem jogkedvezményt élvező ügyről folyt a per, mert ilyen esetben ennek javára kell ítélni.

11 S. Congregatio Episcoporum et Regularium, Instr., Sacra haec, 11. VI. 1880, nr. 16, in ASS XIII, Ease. 7 («Ad retinendam in specie culpabilitatem accusati opus est probatione legali, quae talia continere debet elementa, ut veritatem evincat aut saltem inducat moralem certitudinem, remoto in contrarium quovis rationali dubio»),

12 Lásd pl. K. Hörmann, Gewissen, Id. (ed.), Lexikon der christlichen Moral, Innsbruck- Wien-München 21976, 720-722.

13 AAS 36(1942)339-340.

14 O. GlACCHI, La certezza morale (vö. 1. jegyzet), 611.