Kánonjog 1. (1999)
JOGGYAKORLAT - Csordás Eörs: Az alkoholizmus, mint a házasságkötés terheinek vállalására való képtelenség oka
kánonjog 1 (1999) 117-120. Joggyakorlat CSORDÁS Eörs AZ ALKOHOLIZMUS, MINT A HÁZASSÁGKÖTÉS TERHEINEK VÁLLALÁSÁRA VALÓ KÉPTELENSÉG OKA Több-kevesebb alkoholistával mindenütt találkozunk a nagyvilágban. Magyarország az alkoholizmus terén rangsorban eléggé az élvonalban van. Sajnos az alkoholista nemcsak magát pusztítja, hanem a környezete, a családja is megsínyli életvitelét. Számtalan házasság fut zátonyra, mert egyik vagy mindkét fél ivásnak adja magát. Gyakran találkozunk asszonyokkal, de sajnos nem egyszer férjekkel, akikből tehetetlenségük folytán feltör a kérdés: „Meddig kell ezt tűrnöm?” ti. meddig kell tűrnie alkoholista társa életvitelét. Sokan nem állnak meg a puszta kérdés- felvetésnél, hanem menekülnek a „pokolból”. Legtöbben nem is tudják, hogy ezt a menekülést az Egyház maga is jóváhagyja, amikor Törvénykönyvében leszögezi, hogy „Aki házastársának vagy gyermekének súlyos lelki vagy testi veszedelmet okoz, vagy másképpen nehezíti meg mértéken felül a közös életet, az a másik félnek törvényes okot szolgáltat a különválásra...” (vö. C1C c.l 153, §.l). A különválás, vagy másképpen az ágytól és asztaltól való elkülönülés sok problémát megold vagy megoldhat. Tudni kell azonban, hogy a különélő házastársaknak „nem szabad másik házasságot kötni, amíg az előző érvénytelensége... biztosan nem igazolt” (vö. C1C C.1085, §.2). Gyakran itt is tévedésben élnek egyesek, és úgy gondolják, hogy a polgári bíróság ítélete, mint közokirat elégséges arra, hogy valakinek a szabadállapotát igazolja. Ám ez nem így van. „A megkereszteltek házassági ügyei sajátos jogon az egyházi bíróhoz tartoznak” (CIC c.l671).' Az egyházi bíró azonban nem bonthatja fel a házasságot, hiszen köztudott, hogy az érvényesen megkötött és elhált szentségi házasság abszolút felbonthatatlan. Az egyházi bíró hatalma arra terjed ki, hogy a házastársak kérésére (vö. CIC c. 1674, n.l)1 2 megvizsgálja, vajon érvényesen kötöttek-e a felek házasságot. A bíró elé terjesztett kérésnek vagy más néven peralapító keresetlevélnek tartalmaznia kell a felperes jogcímét azaz, hogy mire alapozza házassága semmisségének vélelmét (vö. CIC c.l504, n.2). így merül fel a kérdés, vajon az alkoholizmus, az alkoholizáló 1 Ugyancsak az egyházi bíró elé tartozik a megkeresztelt és megkereszteletlen, vagy két megkereszteletlen házassági ügye, ha valamelyik fél katolikussal kíván újabb házasságot kötni. 2 Esetleg az ügyész (vö. CIC c.l674, n.2).
