1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Tarányi Ferenc

509ügyi és üzemi bizottságban foglal helyet és főleg közoktatásügyi és szociális kérdésekkel foglalkozik. Tagja Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának is. Elnöke a Budapesti Vízművek üzemi választmányának. Igazgatósági tagja a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak. 1909-ben mozgalmat indított az Ipoly szabályozására, ami azonban a háború következtében abbamairadt. A világháborúban 1914 novemberében szenvedett autóbaleset következtében hónapokon keresztül súlyos beteg volt és utána 1918 áprilisáig helyi szolgálatot teljesített. Résztvett a hadbavonult katonákat segélyező Katolikus Karitász alapításában és vezetésében s a Hadigondozó Hivatalnak megszüntetéséig ingyenes jogi tanácsadója volt. 1919-ben kezdeményezte Budapesten a római katolikus, egyházközségek szervezését. Még a kommunizmus alatt megalapította a belvárosban az első egyházközséget, annak első ügyvezető alelnöke volt és ma is társelnöke. Résztvett a Keresztény Nemzeti Liga alapításában, amelynek belvárosi osztályelnöke és országos választmányának tagja. A fővárosban 1901 óta folytat társadalmi tevékenységet. Az Egyetemi Hallgatók Szent Vince Egyesületének ügyvezető titkára volt. A Budapesti Szent Vince Egyesület helyi ügyvezető tanácsának és Budapest-József városi Kisdedóvó Egyesületnek, amelyet tíz éven át vezetett, ma is örökös tiszteletbeli alelnöke. Résztvesz a Szent Imre Kör, a Szent Imre Főiskolai Internátus-Egyesület, a Szent Imre Szenátus és Középponti Katolikus Kör vezetésében, mint ezeknek igazgatósági tagja. Az Actio Catholica országos tanácsának és a Katolikus Népszövetség kormányzótanácsának tagja. Belvárosi elnöke a Keresztény Községi Pártnak. A főváros törvényhatósági bizottsága küldötte be a felsőházba, ahol több törvényjavaslatnak előadója volt. Az 1931. évi képviselőválasztások során a budapesti déli választókerület részéről tagja lett az országgyűlés képviselőházának is, de mandátumáról lemondott és felsőházi tagságát tairtotta meg, amelyre már másodízben választotta meg Budapest székesfőváros törvényDr Tarányi Ferenc (Zala vármegye) 1878-ban született a zalamegyei Pusztaszentlászlón. Római katolikus, nős, nagybirtokos, nyugalmazott főispán. A középiskolát a budapesti kegyesrendi gimnáziumban és a Ferenc József-nevelőintézetben végezte, a jogot a bécsi, lipcsei, genfi és budapesti egyetemen hallgatta és az utóbbin avatták az államtudományok doktorává. Elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is. A Deák Ferenc nevét viselő hitbizományi birtokán gazdálkodik és élénk részt vesz Zala vármegye közéletében. 1914-ben bevonult és Przemysl elestével hadifogságba került, ahonnan 1918-ban szökés útján szabadult. Itthon hatósága.