1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Téglássy András

510 századossá léptették elő. Több hadikitüntetés tulajdonosa. Az első és a második nemzetgyűlésen a zala&zentgróti kerületet képviselte a Keresztény Gazdasági Párt programjával és főként földművelési és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott. 1922 decemberében Zala és Vas.vármegye főispánjának nevezték ki. Zala vármegye főispáni állásáról! 1926-ban lemondott. Vas vármegye élén azonban 1932 októberéig állott. Zala vármegye törvényhatósági bizottsága még, ebben az évben felsőházi taggá választotta meg s azóta vesz réiszt újból mint törvényhozó a politikai életben. Az elmúlt ülésszakokban gyakran szólalt fel főként mezőgazdasági és birtokpolitikai kérdésekben a költségvetési viták során és a családi hitbizományról szóló javaslat tárgyalásánál. Elnöke a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek és Nemesi Választmányának, tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának, alelnöke a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, tagja a Gazdák Biztosító Szövetkezete felügyelőbizottságának. A kormányzó 1928-ban közéleti érdemeinek elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal adományozta részére s ezenkívül még kétízben részesült kormányzói elismerésben. Téglássy András (Abaúj-Torna vármegye) 1880-ban született Korláton, Abaúj-Torna vármegyében. Református, özvegy, földbirtokos. Középiskoláit a sárospataki református kollégiumban végezte, jogi tanulmányait pedig Budapesten, Münchenben és Kassán folytatta. A kassai jogakadémián 1903-ban tette le a jogtudományi államvizsgát. Közigazgatási pályára lépve, 1903-ban lett Abaúj-Torna vármegye tiszteletbeli aljegyzője, de már 1906-ban megvált szolgálatától és atyai birtokánaik kezelését vette át Korlát községben. 1904-től kezdve tagja Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságának és 1932-től kezdve a közigazgatási bizottságnak és több albizottságnak. Az Abaúj-Tornavármegyei Gazdasági Egyesület 1931-ben választotta meg elnökének és azóta viseli azt a tisztet. Tagja az OMGE választmányának, valamint a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarának. Egyházi téren is jelentékeny szerepet tölt be. Tagja az Egyetemes Református Konventnek és a Református Egyház Országos Zsinatának, tanácsbírája a Tiszáninnemi Református Egyházkerületnek, igazgatótanácsosa a sárospataki református főiskolának, gondnoka az abaúji iieformátus egyházmegyének, társelnöke az Országos Református Szeretet Szövetségnek és főgondnoka a korláti református egyháznak. 1936-*ban kapta meg a gazdasági főtanácsosi címet. Abaúj-Torna vármegye választotta felsőházi tagjának.