1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Báró Bottlik István

469 kon már díjakat nyernek. Gazdasági vonatkozású cikkeket írt szaklapokba és napilapok részére is. Egy ideig tagja volt a Hevesvártmegyei Gazdasági Lap szerkesztőségének. A felsőház megalakulásakor 1927-ben Heves vármegye törvényhatósági bizottsága megválasztotta felsőházi tagjának. A felsőházban egyízben mint korelnök is működött. Heves vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, a közigazgatási bizottságnak és a kisgyűlésnek választott tagja. Több pénzintézet és agrárvállalat vezetőségében is helyet foglal. Tulajdonosa a Ferenc József-rend tiszti keresztjének, a Magyar Érdemrend középkeresztjének, kétízben nyerte el Őfelsége legmagasabb elismerését. Tulajdonosa a bronz katonai érdemrendnek, a jubiláris emlékéremnek a fegyveres erő részére, a katonai jubileumi keresztnek, a Mária-keresztnek, a szuverén katonai Máltai Lovagrend magisztrális keresztjének, a francia becsületrend lovagja, a jeruzsálemi Szent Sír Rend nagykere»sztese és tulajdonosa a parancsnoki keresztnek is a csillaggal, tulajdonosa továbbá a német és a bolgár hadi emlékkeresztnek és érdemrendnek. Báró Bottlik István (Borsod vármegye) 1879-ben született Tibolddarócon. Református, nős, földbirtokos ,volt földművelésügyi államtitkár. A budapesti egyetemen tett államtudományi államvizsgát. Tanulmányainak elvégzése óta gazdálkodik és nagy szerepet visz a megyei életben. A mezőkeresztesi kerületet, amely már 26 éves korában megválasztotta, két cikluson át képviselte függetlenségi, majd alkotmánypárti programmal. 1914 augusztusában bevonult katonának és kapitányi rangban szolgált, 1917 júniusában az Esterházy-kormány földművelésügyi államtitkára lett és tisztségét a forradalom kitöréséig tartotta még. A közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a király 1917 szeptemberében bárói rangra emelte. A bolsevizmus és az ellső nemzetgyűlés idején megszállt területen fekvő birtokán tartózkodott. A második nemzetgyűlésben pártonkívüli programmal képviselte a mezőkövesdi kerületet, de 1926-ban a frankhamisítással kapcsolatos politikai harcok idején Bethlen István grófhoz csatlakozott. Az 1927. évi országgyűlésben az egységespárt programjával képviselte régi kerületét, mandátumáról azonban lemondott és ekkor Borsod vármegye felsőházi taggá választotta meg. Amikor felsőházi tagsága kisorsolás folytán megszűnt, 1932-ben újina felsőházi taggá választották. Az alsódabasi református egyházmegye gondnoka. A közgazdasági életben is előkelő szerepet tölt be.