1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Jaross Andor

213 Jaross Andor (Meghívott képviselő, Egyesült Felvidéki Magyar Párt) 1896-ban született Komáromcsehiben. Római katolikus, nős, tárcanélküli miniszter, földbirtokos. Középiskolai tanulmányait Tatán, a piarista gimnáziumban végezte és jogi pályára készült. Két évet hallgatott a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán, majd 1915-ben katonai szolgálatra vonult be a 2. számú közös lovastüzér osztályhoz. 1916 áprilisában, mint önkéntes szakaszvezető került ki a harctérre és 1918 augusztusáig teljesített arcvonalbeli szolgálatot, végül mint tartalékos hadnagy szerelt le. Arcvonalbeli szolgálata alatt egyízben megsebesült. A II. osztályú ezüst és a bronz vitézségi éremmel, továbbá a legfelsőbb elismeréssel tüntették ki s megkapta a német Krieger Verdienstmedaillet is. Minthogy a világháborúban két fitestvére hősi halált halt, leszerelése után jogi tanulmányait nem folytatta, hanem a magyaróvári Gazdasági Akadámiára iratkozott be, majd édesatyja birtokán gazdálkodott. Az elszakított Felvidék politikai életébe 1921ben kapcsolódott be, mint az akkori Magyar Kisgazda Párt tagja. 1923-ban a párt mezőgazdasági szakosztályának társelnöke lett, 1925ben pedig, amikor a Kisgazda Párt és a Magyar Jog Párt egyesüléséből megalakult a Magyar Nemzeti Párt, Jaross Andort a párt egyik országos alelnökéül választották. 1926-,ban a Magyar Nemzeti Párt mezőgazdasági szakosztályának elnökévé, 1928-ban pedig a párt komáromi kerületének elnökévé választották. 1929-ben tartománygyűlési képviselővé lett, 1933-ban pedig a Magyar Nemzeti Párt lévai nagygyűlésén országos ügyvezető elnökké választották. 1934-ben a Prágai Magyar Hirlap szellemi irányításával bízta meg őt a két magyar ellenzéki párt és ekkor bontakozott ki Jaross Andor fáradhatatlan tevékenysége és vezetői képessége. A kisebbségi élet minden terén rendkívül tevékeny működést fejtett ki. Mint szónok és mint publicista egyaránt a szlovenszkói magyarság hivatott vezérei közé tartozott. 1935-ben a tartománygyűlési képviselőséget a nemzetgyűlési képviselőséggel cserélte fel és most már a prágai parlamentben harcolt a magyar ügyért. 1936-ban, amikor az ő munkálkodása nyomán a Magyar Nemzeti Párt és a Keresztényszocialista Párt egyesüléséből megalakult az Egyesült Magyar Párt, az alakuló kongresszus az új párt országos elnökévé választotta meg. Most már tág tere nyilt Jaross Andornak az egységbe tömörített magyarság élén annak a nagyszabású munkának előkészítésére, amely egyfelől lelkileg megerősítette az egységbe forradt felvidéki magyarságot a további szenvedések elviselésére, másfelől a hazatérés lehetőségét egyengette. Személye