1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. János Áron

214 nem csupán megbecsült, mint fáradhatatlan és küzdelmes harcosé, hanem az egész Felvidék népe rajongó szeretettel vette körül a soraiból kinőtt kiváló szervezőt, népszónokot és vezért. A magyar pártok összefogásával életre hívta a kisgazdák, a parasztság, a munkásság és a középosztály megbonthatatlan testvéri szövetségét. Politikai és publicisztikai munkássága mellett a csehszlovákiai magyarság képviseletében 1929-ben és 1930-ban részt vett az európai nemzeti kisebbségeknek Genfben tartott kongresszusán, valamint az 1932-ben Bécsben tartott kongresszuson is. így érkezett el az 1938. esztendő, amely a világtörténelmi jelentőségű események sodrában meghozta a Felvidék és Kárpátalja hazatérését is. A felvidéki magyarság vezetőinek munkájából Jaross Andor mindvégig kivette részét, izzó haza- és fajszeretettel hirdette a magyar értékek megmentésének szükségeseégét és a felvidéki magyar területek visszacsatolásakor a hazatért testvérek vezéreként jelent meg a magyar országgyűlés házá&an. A kisebbségi sorsba kény szeri tett magyar tömegek belső életében, valamint a prágai nemzetgyűlés harcos küzdelmeiben kifejtett eredményes munka után, amikor lepattantak a trianoni bilincsek, Jaross Andor új feladatok elé vitte a Felvidék népét. A magyar törvényhozás a visszacsatolt területek képviselőit külön törvénnyel hívta meg az országgyűlésbe. Magyarország kormányzója 1938 november 16-án az Imrédi-kormányban, az utána következő Teleki-kormányban is, a felvidéki ügyek tárcanélküli miniszterévé nevezte ki s azóta végzi az unifikáció munkáját és ellátja az egyesítés során felmerülő feliadatokat, de mint az Egyesült Magyar Párt elnöke, továbbra is részt vesz a Felvidék politikai irányításában. Békés, Kiskunhalas, Léva, Komárom, Munkács, Ipolyság, Udvard és Bori díszpolgára. Dr János Áron (Devecser, Magyar Élet Pártja) 1895-ben született Székelypálfalván, Udvarhely vármegyében, ősi székely családból. Római katolikus, nős, ügyvéd, a Nemzetpolitikai Társaság elnöke. Középiskoláit a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnáziumban végezte el, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi szakán folytatta s itt szerzett 1920-ban jogi és államtudományi doktori diplomát. A világháborúban a 82. székely gyalogezredben szolgált és megszakítás nélkül harminc hónapot töltött a tűzvonalban. Vitéz magatartásáért megkapta a Signum Laudist a kardokkal és a kisezüet vitézségi érmet. A háború után igen élénk tevékenységet fejtett ki a székely egye-