1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gosztonyi Sándor - Dr. Gratz Gusztáv

181 Gosztonyi Sándor (Heves vm., Nyilaskeresztes Párt) 1895-ben született Bocsonádon. Római katolikus, nős, szkv. százados, földbirtokos. Érettségi vizsgálat után a katonai akadémiát végezte el Wiener-Neustadtban. 1915-ben avatták hadnaggyá. 33 hónapot töltött a fronton s bátor magatartásáért több kitüntetésben részesült. Tulajdonosa a többi között a III. osztályú vaskoronarendnek a kardokkal, a III. osztályú katonai érdemkeresztnek a kardokkal, a Signum Laudisnak s a sebesülési éremnek. 1919 júliusában résztvett a szegedi ellenforradalomban. 1921-ben kivált a katonaság kötelékéből, de 1935-ben szkv. századossá léptették elő. 1921 óta egyébként heves vármegyei gazdaságát vezeti Boconádon. A hungarista-mozgalomhoz 1938 áprilisában csatlakozott és annak megyevezetője lett. Dr Gratz Gusztáv (Budapest II.„ Polgári Szabadság Párt) 1875-ben született Gölnicbányán, Szepes vármegyében. Ágostai hitvallású evangélikus, nős, valóságos belső titkos tanácsos, nyugalmazott pénzügy- és külügyminiszter, főszerkesztő. Pozsonyi eredetű evangélikus lelkészesaládból származik. Középiskoláit Iglón, Besztercén és Kolozsvárott, jogi és államtudományi tanulmányait a kolozsvári és budapesti tudományegyetemen végezte és államtudományi doktorátust szerzett. Mint hírapíró először a Pester Lloyd munkatársa volt, majd a bécsi Die Zeit és 1906-tól a Neue Freie Presse magyarországi szerkesztője. Ebben az időben megjelent munkái a következők: Nemzetközi jog (1898), Alkotmánypolitika (1899), Tisza Kálmán élete (1901) és több dolgozat az általános választójog érdekében. Először az újegyházi választókérü.let választotta meg alkotmánypárti programmal képviselőnek. Az Alkotmány Párt feloszlatása után ugyanabban a kerületben a Munka Párt programjával másodszor is megválasztották. 1913-ban a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének lett ügyvezető igazgatója. A háború kitörése után részt vett a Hadsegélyző Bizottság működésében, később pedig több háborús központ elnöke volt. Tevékeny és vezető tagja volt a Középeurópai Gazdasági E,gysületnek, valamint a Német—Magyar—Osztrák Gazdasági Szövetségnek. 1917 elején gróf Tisza István ajánlatára a