1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gosztonyi Sándor - Dr. Gratz Gusztáv

182 közös külügyminisztérium osztályfőnökének nevezték ki és ott a gazda­sági és kereskedelempolitikai ügyek vezetését vette át. 1918 júliusá­ban az Esterházy-kormány pénzügyminisztere és a pénzügyi tárcát megtartotta ai Wekerle-kormány idején is. 1918 szeptemberében tekin­tettel a közelgő béketárgyalásokra, lemondott pénzügyminiszterségé­ről. Ekkor nevezitek ki titkos tanácsosnak és újból elvállalta a kül­ügyminisztérium gazdasági osztályának vezetését. Ebben a minőség­ben vett részt a breszlitovszki és bukaresti béketárgyalásokon. Műkö­désének elismeréséül kapta meg a Lipót-rend hadi ékítmény es nagy­keresztjét, majd később az I. osztályú magyar polgári érdemkeresztet. Ezenkívül megkapta a III. osztályú magyar vöröskereszt érdemérmet, a III. osztályú porosz vörös sasrendet, a német vaskeresztet és a bajor Lajos király-érdemkeresztet. A külügyminisztérium gazdasági osztá­lyának vezetését megtartotta az összeomlásig. A kommün alatt élénk részt vett a bécsi ellenforradalmi bizottság működésében. A kommu­nizmus bukása után, 1919 októberében Magyarország bécsi követének nevezték ki. Az első Teleki-kormány rekonstrukciójával kapcsolatban 1921 január 18-án elvállalta a külügyminiszteri tárcát. Gróf Teleki Pál miniszterelnökkel együtt a brucki tárgyalásokon először tett kísér­letet arra, hogy Magyarországnak szomszédjaihoz való viszonya nor­mális alapokra kerüljön. Amidőn IV. Károly király 1921 húsvétján váratlanul visszatért, lemondott a külügyminiszteri tárcáról és ekkor a király őt bízta meg azoknak a közvetítő tárgyalásoknak a vezetésé­vel, amelytől visszatérésének lehetővé tételét remélte. Ezek a tárgya­lások ugyan nem vezettek eredményre, de IV. Károly király másod­szor is visszatért Magyarországba és Gratz Gusztáv a leghatározottab­ban a király oldala mellé állt. A király kíséretében Tatán 1921 októ­berében tartóztatták le. Tízheti vizsgálati fogság után szabadult és az ellene megindult bűnvádi eljárás pertörléssel ért véget. Ettől kezdve visszavonult az aktív politikától, de sokoldalú tevékenységet folyta­tott ezután is. Kongresszusokon, sőt magán meghívásokra is különböző külföldi városokban (Bécs, Berlin, Drezda, Brüsszel, Stockholm, Amsterdam, Paris, London, New-York, Csikágó stb.) német, angol és frania nyelven előadásokait tartott Magyarország politikai és gazda­sági problémáiról. Folyóiratokban és lapokban, különösen a Pester Lloydban és a Pesti Naplóban gyakran írt cikkeket és értekezéseket magyar ügyekről. Évek óta ő képviseli a magyar gazdasági érdekelt­ségeket a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarában és tagja a kamara tanácsának és végrehajtó bizottságának. A kamara különböző kon­gresszusain ő a magyar csoport képviselőinek vezetője. 1925 óta az Ungarisches Wirtschafts Jahrbuch című kiadványában ismerteti Magyarország gazdasági helyzetét és ezt az évkönyvet most angol nyelven is kiadja. Közgazdasági téren gyakorlatilag is működött. Keresztül vitte az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár át­alakítását Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztárrá. Ezen­felül több új iparvállalat alapításában is részt vett. Elnöke a Magyar Román Kereskedelmi Kamarának. Az Interparlametáris Unió nemzet­közi jogi bizottságában és albizottságaiban, valamint tanácsában isme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom