1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Fenczik István

169 hurcolták és ott bebörtönözték. A cserkészmozgalomban kifejtett munkássága során is elsősorban a falu és város kapcsolatainak az ifjúságon keresztül való megvalósítására törekedett. E munkájában tulajdonképpen az első falukutatóik közé tartozik, aki falusi cserkészcsapatokat szervezett és gyárakban és bányákban hívta maga köré az ifjúságot és nem feledkezett meg a magyar parasztság elemi problémáinak vizsgálatáról és előtérbe állításáról. Ez utóbbi szempontokat főként mint Pest vármegye népművelési irányítója és szerzője juttatta kifejezésre népi irányú tevékenységében. Igen jelentős munkásságot fejtett ki mind a cserkész irodalomban, mind a szépirodalomban is. Cserkészkönyvei a következők: „Kisfiú és a cserkészet", „Cserkészapród könyv", „Öregcserkészet útjain", „Cserkészvezetők könyve", „Magyar cserkész a Jamboreen", „Jó munkát!" (cserkész jótettek gyűjteménye), „A cserkész és a családi nevelés". Igen széleskörű munkásságot fejtett ki a cserkészvezetők lapjában, melynek irányításában mindvégig résztvett. Szépirodalmi művei közül kiemelkedik az „Ősök öröksége" és a „Tarlótűz-tábortüz" című müve, ez utóbbi a háborús ifjúsági irodalomnak legragyogóbb gyöngyszeme, „öntudatos magyarság" című munkájában a magyar nép belső értékeivel foglalkozik. A politikába már az 1935-ös választások alkalmával bekapcsolódott, amikor Barcson a Nemzeti Egység Pártjának hivatalos jelöltjeként résztvett a választáson s biztos győzelemre számíthatott, de Sztranyavszky Sándor akkori pártelnök kérésére átadta helyét Mayer János volt miniszternek. A mostani választáson Gödöllőn három ellenjelölttel szemben választották meg képviselővé s a képviselőház megalakulásakor tagja lett a véderőbizottságnak, a közoktatási bizottságnak, a könyvtári és múzeumi bizottságnak. Dr Fenczik István (Kárpátaljai meghívott képviselő) 1892-ben született Nagylucskán, Bereg vármegyében. Görög katolikus, nőtlen, volt teológiai tanár és kárpátorosz miniszter. Atyja Drugetházán görögkatolikus esperes-lelkész volt és a munkácsi egyházmegyének szentszéki tanácsosa. Ősei atyai ágon »századok óta laknak a Kárpátalján és résztvettek az erdélyi fejedelmek szabadságharcaiban. A nemességet szinicsáki előnévvel egyik őse, II. Rákóczi Ferenc vitéz kapitánya kapta és ennek hetedik leszármazottja Fenczik István. Középiskolai tanulmányait az ungvári és beregszászi gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetem hittudományi karának ás a bécsi egyetem bölcsészeti karának volt a hallgatója. Parisban a Sorbonne-egyetemen jogi tanulmányokat is folytatott és ezeket a sárospataki jogakadémián fejezte be.