1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Fenczik István

170 1918-ban Bécsben egyetemes teológiai doktorrá avatták, majd kiegészítő szigorlat után a budapesti hittudományi karnak is teológiai doktora lett. 1918-ban a budapesti tudományegyetemen bölcsészeti doktorrá is avatták. Bécsben zeneakadémiai tanulmányokat is folytatott és a budapesti Zeneművészeti Főiskolán nyert oklevelet. 1922ben a debreceni tanárvizsgáló bizottság előtt a történelemből és latin nyelvből középiskolai tanári oklevelet szerzett. Okleveleit 1922-ben a prágai Károly-tudományegyetem nosztrifikálta. 1916-tól 1918-ig az ungvári tanítóképzőnek volt a tanára és az egyházmegyei püspöki énekkar karnagya. 1918—1926-ig az ungvári állami magyar és orosznyelvű reálgimnáziumban működött mint rendes tanár és ugyanekkor az ungvári teológián is tanított. 1929-ben az ungvári teológia ügyvezető dékánja, majd rektora lett. 1923-ban a cseheknek először ukránosító, majd csehesítő irányának meggátlására megszervezte a „Duehnovits" Magyarorosz Kultúregyesületet, amelynek ügyvezető titkára maradt a hosszú megpróbáltatás ideje alatt. 1930-ban a „Duehnovits" Kárpátorosz Cserkészek Központját szervezte meg és mint annak elnöke működött. 1932-ben megindította a Karpatorusskij Gólos című kárpátorosz napilapot, amelynek szerkesztője és kiadója. Mint a kárpátorosz egyesületek és szervezete kiküldötte, a külföld nagy városaiban, Észak-Amerikában is fontos szervezési munkát végzett. 1934-ben az amerikai központi kárpátorosz egyesületek meghívására több mint 150 előadást tartott szülőföldjéről. Amidőn visszatért, a csehek a határon a lengyel-magyar közös határért kifejtett propagandája miatt lefogták és Ungváron börtönözték be. Híveinek szavazata váltotta meg a börtönből, amidőn 1935-ben a prágai nemzetgyűlés képviselőjévé választották. Politikai magatartása következtében minden állását elvesztette és csak mint újságíró kereste kenyerét. 460 sajtópöre volt. 1935-ben Huszton megalakult a fasiszta Kárpátoross Nemzeti Autonom Párt, amely vezérévé választotta. A prágai parlamentben a Kárpátorosz Nemzeti Párt Klubjának alelnöke volt. A bécsi döntés előtt, október 11-én Prágában miniszterré nevezték ki, de a bécsi döntés után, november 3-án az összes kárpátaljai őslakos országos politikai pártok Kárpátaljának Magyarországhoz való csatlakozását mondották ki. A magyarlakta részek felszabadulása után meghívták a magyar országgyűlés tagjának. Amikor a magyar képviselőházba a felvidéki képviselőkkel együtt bevonult, a kárpátoroszok nevében deklarációt olvasott fel, amelyben követelte az akkor még fel nem szabadult Kárpátaljának Magyarországhoz való visszacsatolását. Magyarország nagy városaiban 60 előadást tartott, amelyeken részletesen ismertette a kárpátaljai kérdést. Társadalmi, tudományos és politikai munkásságát számos könyve igazolja. A Kárpátalján a tűzoltóság parancsnoka és számos kárpátorosz és magyar egyesületnek vezetőségében vesz részt. A kárpátaljai nagy kultúrszövetségnek, amelyhez az összes magyar, kárpátorosz, ukrán, cseh és szlovák kultúregyletek, számszerint több mint ötszáz egyesület tartozott, \