1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Vitéz Szurmay Sándor báró

590 méltóságra emelte „brassói" előnévvel. 1918 áprilisában, a Wekerle­(kormány lemondásakor kormányalakítással bízták meg, ami azonban a Károlyi-párt magatartásán meghiúsult. A Károlyi-uralom az elsők között internáltatta és a kommunizmus bukásáig raboskodott. Az első nemzetgyűlésen pártonkívüli programmal Budapest VIII. választókerü­letét (Lipótváros) képviselte. A felsőháznak alapítása óta életfogytig­lan kinevezett tagja. Parlamenti szónoklatainak száma meghaladják a szazat. Tagja volt a második nemzetgyűlésnek is, ahol munkásságá­nak java része a takarékossági bizottság működési körébe esett és nagyban hozzájárult a szanálás sikeréhez. A kormány felkérésére vál­lalta a békeszerződéslből folyó pénzügyi tárgyalások vezetését a kül­földi államokkal. A volt monarchia közös vagyonának likvidálását is intézte és Magyarország részéről választott bíró volt. A kormány meg­bízottja volt az optánsügyben és gróf Apponyi Alberttel együtt kép­viselte öt évig az országot a Népszövetségnél. A gazdasági életben tekintélyes szerepet töltött be. Igen széleskörű irodalmi múltra tekint vissza. Mintegy száz szakmunkája jelent meg, közülük sokat francia és német nyelvre is lefordítottak. Emellett úgyszólván állandó mun­kása a napisajtónak is. Kodifikátori munkássága is igen gazdag. Leg­nagyobb alkotása az ipartörvény módosítása. (20 kötet.) Legnagyobb munkája Magyarország gyáriparának ismertetése húsz kötetben. Nem­zetközi vonatkozásban is elismert szaktekintély. Elnöke volt és ma tiszteletbeli elnöke a Brüsszelben székelő Institut International des Classes Moyennesnek és tíz év óta elnöke az Interparlamentáris Unió gazdasági és pénzügyi szakosztályának. Tulajdonosa a vitézségi érem szalagján adományozott Ferenc József-rend lovagkeresztjének, az I. osztályú magyar hadi polgári érdemkeresztnek, az I. osztályú német Vaskeresztnek, az olasz Koronarendnek, a spanyol Izobella-, az orosz Szent András-, a román Csillag-, a bolgár iS^ent András-,, az olasz Szent Móric- és Lázár-rendnek, a belga Lipót-rend nagy tiszti kereszt­jének és sok más külföldi kitüntetésnek. Marosvásárhely, Pécs és Rákospalota díszpolgára. Vitéz Szurmay Sándor báró 1860-ban született Boksánbányán, Krassó­Szörény vármegyében. Római katolikus, nős, belső titkos tanácsos, nyugalmazott honvédelmi miniszter, gyalogsági tábornok. A Ludovika Akadémia elvégzése után a lugosi honvéd­gyalogezredben kezdte meg katonai szolgála­tát. 1889-től mint vezérkarhoz beosztott főhad­nagy, Budapesten szolgált a IV. hadtestpa­rancsnokságnál, 1891-től a vezérkar hadmű­veleti és vasúti irodájában működött, 1892-től pedig mint százados, a honvédelmi minisztériumban teljesített szol­gálatot. 1898-ban őrnaggyá lépett elő és mint zászlóaljparancsnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom