1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Vitéz Szurmay Sándor báró

590 méltóságra emelte „brassói" előnévvel. 1918 áprilisában, a Wekerle(kormány lemondásakor kormányalakítással bízták meg, ami azonban a Károlyi-párt magatartásán meghiúsult. A Károlyi-uralom az elsők között internáltatta és a kommunizmus bukásáig raboskodott. Az első nemzetgyűlésen pártonkívüli programmal Budapest VIII. választókerületét (Lipótváros) képviselte. A felsőháznak alapítása óta életfogytiglan kinevezett tagja. Parlamenti szónoklatainak száma meghaladják a szazat. Tagja volt a második nemzetgyűlésnek is, ahol munkásságának java része a takarékossági bizottság működési körébe esett és nagyban hozzájárult a szanálás sikeréhez. A kormány felkérésére vállalta a békeszerződéslből folyó pénzügyi tárgyalások vezetését a külföldi államokkal. A volt monarchia közös vagyonának likvidálását is intézte és Magyarország részéről választott bíró volt. A kormány megbízottja volt az optánsügyben és gróf Apponyi Alberttel együtt képviselte öt évig az országot a Népszövetségnél. A gazdasági életben tekintélyes szerepet töltött be. Igen széleskörű irodalmi múltra tekint vissza. Mintegy száz szakmunkája jelent meg, közülük sokat francia és német nyelvre is lefordítottak. Emellett úgyszólván állandó munkása a napisajtónak is. Kodifikátori munkássága is igen gazdag. Legnagyobb alkotása az ipartörvény módosítása. (20 kötet.) Legnagyobb munkája Magyarország gyáriparának ismertetése húsz kötetben. Nemzetközi vonatkozásban is elismert szaktekintély. Elnöke volt és ma tiszteletbeli elnöke a Brüsszelben székelő Institut International des Classes Moyennesnek és tíz év óta elnöke az Interparlamentáris Unió gazdasági és pénzügyi szakosztályának. Tulajdonosa a vitézségi érem szalagján adományozott Ferenc József-rend lovagkeresztjének, az I. osztályú magyar hadi polgári érdemkeresztnek, az I. osztályú német Vaskeresztnek, az olasz Koronarendnek, a spanyol Izobella-, az orosz Szent András-, a román Csillag-, a bolgár iS^ent András-,, az olasz Szent Móric- és Lázár-rendnek, a belga Lipót-rend nagy tiszti keresztjének és sok más külföldi kitüntetésnek. Marosvásárhely, Pécs és Rákospalota díszpolgára. Vitéz Szurmay Sándor báró 1860-ban született Boksánbányán, KrassóSzörény vármegyében. Római katolikus, nős, belső titkos tanácsos, nyugalmazott honvédelmi miniszter, gyalogsági tábornok. A Ludovika Akadémia elvégzése után a lugosi honvédgyalogezredben kezdte meg katonai szolgálatát. 1889-től mint vezérkarhoz beosztott főhadnagy, Budapesten szolgált a IV. hadtestparancsnokságnál, 1891-től a vezérkar hadműveleti és vasúti irodájában működött, 1892-től pedig mint százados, a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. 1898-ban őrnaggyá lépett elő és mint zászlóaljparancsnok