1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Gróf Széchenyi Andor Pál - Szijj Bálint

588 A kormányzó érdemeit a Magyar Érdemrend nagykeresztjének adományozásával és teljes elismerésével jutalmazta. Tulajdonosa a Lipótrend hadiékítményes parancsnoki keresztjének és a II. osztályú Vaskorona-rendnek. Lelkes sportbarát, akinek különösen az evezőssport fejlesztése terén vannak nagy érdemei. Elnöke volt, most díszelnöke a Hungária Evezős Egyletnek, amely több mint tízéves elnöki működése <aLatt a magyar evezős egyesületek élére került és évről évre egymásután aratta nemcsak a belföldi, hanem a külföldi és európa-bajnoki versenyeken is a legszebb győzelmeket. Gróf Széchenyi Andor Pál 1864-ben született Oroszváron. Római katolikus, nős, nagybirtokos, császári és királyi kamarás. Atyja gróf Széchenyi Gyula főlovászmester, aranygyapjas lovag volt. Tanulmányainak befejezése után átvette nagykiterjedésű Ősi családi birtokainak vezetését. A somogymegyei Bizén, Táskán, Boronkán, Csömenden, Gadányon és Marcaliban gazdálkodik. 1906-ban főrendiházi taggá nevezte ki a király • és az összeomlásig tagja volt a főrendiháznak, a politikai élettől azonban távoltartotta magát. Ma is elsősorban gazdaságának él, érdeklődését főként mezőgazdasági kérdések kötik le. Somogy vármegye közéletében és a társadalmi életben előkelő «zerepet visz. Szijj Bálint 1868-ban született Nagyigmándon, Komárom vármegyében. Református, nős, kisgazda. Az elemi iskolát falujában végezte el és már ifjú korában földműveléssel foglalkozott. Községe életében régóta szerepet visz, a képviselőtestületnek már 1902-ben tagja volt, 1904-ben pedig tagja lett Komárom vármegye törvényhatósági bizottságának is. A háború alatt, mint községének bírája is erősen kivette részét a politikai életben, a gazdakörök és szövetkezetek szervezésében. Szövetkezeti elismerő oklevelet is szerzett, a mintagazdaság vezetésében tanúsított odaadó szorgalmáért pedig mintagazda-oklevelet kapott. 1910-iben az általános választások során kisgazdapárti programmal jelöltséget vállalt, de kisebbségben maradt. 1920-ban a nagyigmándi kerület kisgazdapárti programmal beválasztotta az első nemzetgyűlésbe, ahol kitűnt a földreform és több más javaslat tárgyalása során mondott beszédévél. A második nemzetgyűliésen is régi kerületét kép-