1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Herczeg Ferenc

563 németül, majd „A banker metts Jesus" címmel angolul Londonban és Newyorkban is megjelent. Az újpesti és dorogi református egyház főgondnoka, a budai református egyház presbitere, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke. Hegedűs Lóránt a Magyar Rotary Clubnak is megalapítója, amelynek kebelében 12 clubot szervezett és ezáltal a magyar Rotary-clubokat vezető, önálló kerületté szervezte. Mint közíró a Pesti Hirlapnak főmunkatársa és kulturális, gazdasági és politikai kérdésekről több mint ezer cikke jelent meg. Lírai dolgozatait és prózai költeményeit is több kötetben adta ki, amelyek „Könyvek könyve", „Túl az Óperencián" és „Mesék a boldog öregségről" címek alatt ismeretesek. „Kossuth" című darabját a Nemzeti Színházban több mint huszonötször adták elő éa a vidéken is több helyen színre került. Pénzügyminisztersége előtt a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak ügyvezető igazgatója volt, jelenleg pedig igazgatósági tagja. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tiszteletbeli, elnöke, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés tiszteleti tagja, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági választmányának tagja. Alapítója és elnöke a Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíjpénztárának és a Hitelintézetek Szövetségének. A Kormányzó 1937-ben kinevezte a felsőház tagjává. Ekkor csatlakozott a Darányi Kálmán miniszterelnök vezetése alatt álló Nemzeti Egység Pártjához. Dr Herczeg Ferenc 1863-ban született Versecen. Római katolikus, nőtlen, író, volt képviselő. Atyja Versée város polgármestere és gyógyszerész volt. Ügyvédnek készült és temesvári és budapesti patvaristáskodása alatt mind gyakrabban jelentek meg szépirodalmi művei a Pesti Hírlapban és a Hétben. Elbeszéléseinek főlényes szellemessége és elegáns stílusa csakhamar szívesen fogadott novellistává avatta. 1890-ben írta meg az életében fordulópontot jelentő első nagyobb munkáját : a Fenn és lenn című regényét, amely megnyerte az Egyetemes Regénytár pályadíját. Müve rendkívül nagy sikert aratott és Rákosi Jenő a Budapesti Hírlaphoz szerződtette tárcaírónak. Ekkor elhatározta, hogy az irodalomnak él és végkép elszakadt a jogi pályától. Az ezután következő évek páratlan termékenységű munkában teltek el és rövidesen egyik legkedveltebb magyar író lett. Néhány novellás kötet és regény után a színműirodalom felé fordult és 1893-ban hozták színre a Nemzeti Színházban első drámáját, a Dolovai bábob leányát, amely rendkívül nagy sikert aratott. 1894-ben megalapította az Üj Idők című heti folyóiratát, amely csakhamar a legelső irodalmi orgánumok közé emelkedett és páratlan gyorsaság36*