1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Hegedüs Lóránt

562 ellenforradalom alkalmával ismét elfogták. Még képviselősége idején folytatta pénzügyi tanulmányait és miután a Magyar Tudományos Akadémián már 1895-ben dicséretet nyert „A tőzsde megadóztatása" címmel Fellner Frigyes dr egyetemi tanárral együtt írt műve, 1920-ban ban a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává választotta; ugyanakkor a Kisfaludy Társaságnak is tagja lett. 1920-ban Apponyi Albert gróf vezetése mellett tagja volt a békedelegációnak. 1920 december 20-án a TelekiJcormányban elvállalta à pénzügyminiszteri tárcát és december 21-én nagyszabású pénzügyi tervet terjesztett a nemzetgyűlés elé, amelynek hármas célja volt: egyrészt a forgalmiadó behozatalával a költségvetés deficitjét megszüntetni, másrészt a vagyonváltság elrendelésével a korona értékét tartani, harmadszor a vagyonváltság gyanánt nyerendő földekből a földbirtokreformot a magántulajdon alapján keresztülvinni. A terv első része a forgalmi adó behozatalával megvalósult és a későbbi pénzügyminisztereik mind elismerték, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása Hegedűs reformjának köszönhető. A valuta felemelésére és stabilizációjára vonatkozó terveit, amelyek külföldön olyan feltűnést keltettek, hogy az angol felsőházban lord Curzon külügyminiszter is említést tett róluk, a legnagyobb amerikai egyetem, a Columbia-egyetem pedig előadások tartására kérte fel, megakadályozta az akkori politikai helyzet bizonytalansága. IV. Károly király hirtelen visszajövetel folytán, ugyanis megingott a külföldnek a helyzet állandóságába vetett hite s ezért 1921 augusztusában a forgalmiadó behozataláig szükséges 6—7 milliárdnyi függő kölcsönt a hamburgi nagybankoktól nem sikerült megszerezni. Ekkor, miután kijelentése miatt az általa megállított bankóprést újból megindítani és újabb inflációt előidézni nem volt hajlandó, 1921 szeptember végén visszalépett a pénzügyminiszterségtől és teljesen visszavonult a magyar aktív politikától, annál is inkább, mert egészségi állapota is megrendült. Munkaerejének visszatértével 1925-ben ismét a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete élére állott, azonkívül nagyszabású irodalmi működést fejtett ki. Befejezte életének nagy művét, a „Magyar Trilógiát", amely három nagy életrajzi műből áll: „Gróf Széchenyi István regénye és éjszakája" 1932-ben, „Kossuth Lajos, legendák hőse" 1934-ban jelent meg nagy forrástanulmányok és helyszíni kutatás alapján, a befejező kötet „Két Andrássy és két Tisza" címmel pedig most van sajtó alatt. E munkájáért a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagjává, majd a Történelmi Társulat és a Petőfi Társaság tiszteleti taggá választotta. A budapesti tudományegyetemen mint a pénzügytan rendkívüli tanára tartott előadásokat és megalakította a Pázmány Péter-tudományegyetem Baráti Egyesületében a gyűrűs doktorok szervezetét. Mint az Evangélium szerint reformált egyház híve, Hegedűs Lóránt a fővárosban és a vidéken, valamint külföldön is templomi beszédeket tartott és általános feltűnést keltett „Uram, Jézus!" című műve, amely a magyar kiadás után először „Jesus in Bienenkorb" cím alatt