1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Czettler Jenő

554 Bethlen István kormányzati rendszere ellen. Gömbös Gyula miniszter­elnök 1935 elején bizonyos megállapodásokat létesített Bethlen István gróffal, de néhány nappal később, március 5-én váratlanul feloszlatta az országgyűlést. Bethlen István erről csak a Ház feloszlatása után értesült és nyomban levonta az új helyzet konzekvenciáját. Bethlen István még aznap este Sztranyavszky Sándor pártelnökhöz intézett levelében bejelentette, hogy az általa alakított pártból kilép. Ugyan­ekkor nagyobb képviselőcsoport is követni óhajtotta vezérét, de Beth­len István kérésére megmásította szándékát és csak néhányan léptek ki vele együtt a Nemzeti Egység. Pártjából. A Nemzeti Egység Párt­jának vezetősége ennek ellenére Bethlen Istvánnak felajánlotta a párt debreceni listájának vezető helyét, Bethlen azonban debreceni válasz­tóihoz intézett nyilt levelében elhárította magától ezt a megtisztelte­tést. Visszavonulásának hírére elsősorban Nagykanizsa, de Sopron város választói is pártonkívüli programmal felajánlották Bethlen Istvánnak a jelöltséget. Bethlen Nagykanizsa választóinak kérését teljesítette. A NEP nem állított vele szemben jelöltet, de ez nem aka­dályozta meg Bethlen Istvánt abban, hogy Nagykanizsán két program­beszédben is kíméletlen támadást ne intézzen Gömbös Gyula miniszter­elnök ellen. Az 1935. évi képviselőház ülésein kezdetben ritkán vett részt. Politikai körökben feltűnést keltett, amidőn Eckhardt Tiborral levélváltás útján kibékült. Bethlen István ezen az országgyűlésen mind­végig megtartotta pártonkívüli helyzetét. Gömbös Gyula halála után támogatta Darányi Kálmán miniszterelnököt nehéz munkájában, de Imrédy Béla miniszterelnöksége idején, általános politikai felfogásbeli különbségek miatt Bethlen Istvánt meggyőződése a polgári ellenzék közös akciójának támogatására bírta. Az 1939. évi általános választá­son már elhárította magától több választókerület bizalmát és elhatá­rozta, hogy nem vállal többet mandátumot. A kormányzó a Felsőház örökös tagjának nevezte ki. Dr Czettler Jenő 1879-ben született Jászárokszálláson. Római katolikus, nőtlen, m. kir. titkos tanácsos, a Jó­zsef nádor műszaki és gazdaságtudományi egye­tem nyilvános rendes tanára. Középiskoláit Jász­berényben, egyetemi tanulmányait a budapesti és berlini tudományegyetemen végezte el. Utób­bin főleg közgazdasági és szociálpolitikai tanul­mányokat folytatott és Meitzen Ágoston agrár­historikus egyik belső munkatársa volt. A buda­pesti tudományegyetem jogi karán 1901-ben szerzett doktori oklevelet. A napisajtóban és a szaklapokban több cik­ket írt az agrárkérdésről. 1901-iben a földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályán kapott alkalmazást és főleg külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozott. 1904-ben a mezőgazdasági munkásosztályban

Next

/
Oldalképek
Tartalom