1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Czettler Jenő

555 működött, ahol a mezőgazdasági szociálpolitikát gyakorlatban ismerte meg. 1905-ben a földtehermentesítés és a mezőgazdasági hitelügy rendezésére megindított országos akció előadója lett, 1906-ban részt vett a cselédtörvény és munkásháztörvény előkészítésében. Szakdolgozatokat írt a Magyar Gazdák Szemléjébe, a Jogállamba és a Jogtudományi Közlönybe. 1905-ben az állatorvosi főiskolán közgazdaságtani és szociálpolitikai előadásokat tartott. 1908-ban a földművelésügyi miniszter megbízásából Berlinbe ment a mezőgazdasági szociálpolitika tanulmányozására. Tanulmányutakat tett Németországban, Dániában és Svédországiban, főként a mezőgazdasági szövetkezetek működését vizsgálta. 1909-ben a külföldre vándorolt magyar honosok visszatelepítése érdekében megindult akció vezetője lett. Meghonosította 1914 elején a gazdagimnáziumot és az újabb szövetkezeti intézmények, földbérlő, legelőbérlő, bolgárkertész, villamossági stb. szövetkezetek létesítésében is nagy érdemei vannak. A háború kitörésekor a rokkanttelepítés ügyével foglalkozott és tanulmányokat írt erről a kérdésről. Nagyjelentőségű munkásságot fejtett ki a Magyar Gazdaszövetség birtokpolitikai bizottságában. Pest vármegye gazdasági intézőbizottságában a behívások következtében előállott munkáshiány orvoslásával foglalkozott. Ebben a minőségében tagja lett a hadsereg főparancsnokságának és a hadügyminisztérium mellett működő legfőbb gazdasági tanácsnak. 1917-ben „A magyar mezőgazdasági szociálpolitika" című kiváló művét az Akadémia pályadíjjal jutalmazta. 1918-ban mint miniszteri osztálytanácsos megvált a földművelésügyi minisztériumtól és a Magyar Gazdaszövetség igazgatója lett. Ugyanebben az évben magántanárrá habilitálták a budapesti tudományegyetem jogi karán a mezőgazdiasági szociálpolitikából. Mint a Magyar Társaság főtitkára a forradalom előtt részt vett azokban a mozgalmakban, amelyek a belső összeomlást akarták meggátolni. A Károlyi-forradalom alatt irodalmi harcot folytatott az egyre jobban felülkerekedő szélsőségekkel. Mint a nemzeti alapon álló földművespárt megalapítója, a lajstromos választás egyik jelölőlistáján szerepelt Jász-Nagykun-Szoinok vármegyében. A kommunizmus a Magyar Gazdaszövetséget feloszlatta, igazgatói tisztjéből elmozdította és az egyetemi tanítástól is eltiltotta. A forradalmak után nem vett részt a politikában, hanem a Magyar Gazdaszövetséget építette újjá. 1919-ben az egyetem közgazdaságtudományi karán a szövetkezeti politika nyilvános rendes tanárának nevezték ki. 1920 júliusában németországi útján megismerkedett a szövetkezeti ügy, valamint a külföldi egyetemek és szövetkezetek vezetőivel, A közgazdasági kar 1924—25-ben dékánjává választotta, 1925-ben a közgazdaságtudományi kar agrárpolitikai és gazdaságtörténeti tanszékére nevezték ki. Az újjászervezett műegyetemen a mezőgazdasági és állatorvosi kar .mezőgazdasági osztályának nyilvános rendes tanára lett. Igazgatója a mezőgazdaságpolitikai intézetnek és iszemináriumai nagyjelentőségűek. Levelezőtagja a Magyar Tudományos Akadémiának, rendes tagja a Szent István Akadémiának^ tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak. A legtöbb közgazdasági és szociálpolitikai tudományos egyesületnek igazgatósági tagja, munka-