1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Schmidt Richárd - Dr. Szent-Györgyi Albert

541 tanulmányokat végzett, majd L. Michaellissel dolgozott Berlinben. Innen egy évre Hamburgba költözött, ahol a Tropenhygenisches Inistitutban folytatott önálló kutatásokat. Majd a hollandiai Leidenben a gyógyszertani intézet adjunktusa volt, két évvel később pedig az akkor H. J. Hamburger vezetése alatt álló Grooningeni physiológiai intézet tagja lett. Az intézetben mint egyetemi magántanár működött és biochemiát adott elő. Négyéves itt tartózkodását csak néhány hónapra szakította meg, amíg mint a Medical Research Concil vendége Londonban dolgozott. Hollandiából Cambridgebe ment, ahol a biocbémiai intézetben működött, majd egy évre átment Amerikába s ott Rochesterben folytatta kutatásait E. C. Kendall biochémiai intézetében. Amerikai tartózkodását nagy körutazással zárta le, utána rövid időre visszatért Cambridgebe s innen került 1930-ban Szegedre, mint a Ferenc József tudományegyetem orvosi karán a vegytani tanszék tanára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1935—36. tanévtől kezdve az orvosi vegytani tanszék vezetésén kívül ugyanennek az egyetemnek természettudományi és matematikai tanán az organikus és gyógyszerészeti kémiai tanszék vezetésével is megbízta. A Ferenc József tudományegyetem orvosi karának az 1934—35. tanévben dékánja, majd az 1935—36. évben prodékánja volt. Az egyetem 1938 március 25-én mint az orvosi Nóbel-díj nyertesét, díszdoktorává avatta, 1939-ben pedig megválasztotta felsőházi tagjának. Széleskörű tudományos irodalmi munkásság fűződik nevéhez, munkáinak legfőbb tárgya a biológiai oxydátiók mechanizmusa. C-vitamin kutatásai világszerte becsült nevet szereztek részére éa a magyar mezőgazdaság addig is nagyraértékelt termékeinek, a paprikának csak fokozták hírnevét. Több mint száz tudományos dolgozatának nagyrésze angol és német tudományos szaklapokban jelent meg. 1935 tavaszán a physiológiának úgynevezett vendégtanára volt az amerikai Harvard-egyetemen, 1938 szeptemberétől 1939 februárjáig pedig a Iiegei egyetemen mint a Eranqui tanszék tulajdonosa tartott előadásokat. Ezenkívül nagyobb előadásokat tartott még Parisban, Zürichben, Koppenhágában, Stockholmban, Amsterdamban, Wieisbadenben, Bruxellesben, Genfben, Louwenben és Berlinben. A Corvon-koszorú és a Clark Bernard-érem tulajdonosa. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a párizsi Société Phylomatique, a Société de Biologie, a hallei Akadémia és a Biologische Gesellschaft tagja, a Jugoszláv Orvosegylet és a Finn Doudecim Orvosi Társaság tiszteleti tagja; az Országos Természettudományi Tanácsának intézőbizottsági és rendes tagja ; a külföldi magyar kollégiumok kuratóriumának tagja ; a Magyar Élettani Társaság titkára; azs Országos Felsőoktatási Tanács biológiai és orvostudományi szakosztályának és a Magyar Biológiai Kutatóintézeti Tanácsnak kinevezett, az Országos Ösztöndíjtanács meghívott tagja és a szegedi Természettudományi Kutatási Bizottság elnöke.